iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Mons Sacer 2

2019. augusztus 29. 11:44 - politics&islam

 

Miért a 13-14. század?

Mármint miért ebben az időben született meg számos, máig élő szúfi irányzat. Mert az iszlám keleten (Masriq - mondjuk így: a Nílus-völgytől jobbra) ekkor indult útjára a bektasi, a mevlevi s kis spéttel a ma legelterjedtebb naqsbandi taríqa (arabul: طريقة, törökül-perzsául: طريقت, többesszáma turuq/turuqát طرق/طرقات), szúfi rend/irányzat/iskola. (S volt egy ekkor felpörgő szúfi mozgolódás Nyugat-Afrikában és Jemen irányából hindusztáni közvetítéssel Délkelet-Ázsiában is.) Nem véletlenül.

xxx

Közép/Belső-Ázsia (azaz a Szir-Darján túli szyteppevidék) két alkalommal nyomult be szignifikánsan az iszlám földrajzilag "központi" zónáiba, vagy tágabban értelmezve, az iszlám történelembe. (Írtam már róla, innét saját; kissé átszerkesztett vendégszöveg jön.)

Az egyik ilyen a 11-12. század fordulója volt, amikor a belső-ázsiai sztyeppevidékről beözönlő török szeldzsukok iszlamizáltak és a szunnita (sáfiita) irányzat kemény védelmezőiként megtörték a különböző síita felekezetek 10. századi nagy fellendülését, amikor a dár al-iszlám hatalmas területei felett regnáltak ilyen-olyan síita irányzatok követői. 12. századi bukásuk máig ható történelmi következményekkel járt.

A másik - és most ide tartozó - nagy változás volt a mongolok 13. századi megjelenése. Ők először átrendezték a csúcs-politikai viszonyokat (megszüntetve az amúgy vegetáló bagdadi kalifátust), s úgy a harmadik generáció vette fel a vallást. Részben ez a kései iszlamizáció, részben a mongolokra - és a velük érkező különböző sztyeppei népekre - jellemző vallási tolerancia/nyitottság/semlegesség következtében rendkívüli mértékben felerősödtek az ortodox iszlámon kívüli vallási-kulturális hatások; köztük a magukkal hozott sámánizmus és buddhizmus. Ennek egyik látványos jele volt, hogy ekkor újult fel teljesedett ki az évszázadok óta meglévő szúfizmus.

A korai mongol kor zűrzavarában sokan fordultak a miszticizmus felé. Számos új irányzat született ekkor. Nagy formátumú figurák feszegették az iszlám kereteit.

Jobban mondva: lépték át azokat. Kezdetben a mongolok által felforgatott Irán és Kisázsia voltak e férfiak kibocsátói, kis spéttel azonban fellendült a szúfizmus Észak- és Nyugat-Afrikában, majd Dél-Ázsiában. E két utóbbi helyen e szúfi irányzatok/tariqák lettek egy újabb iszlamizációs hullám vezérhajói.

De vissza a gyökerekhez. Ekkor élt a minden valamirevaló filosz által hivatkozott és általában nagyon nem olvasott szúfi szuperköltő, Dzsalaluddín al-Rumí. A Konyából induló mevlevi rend (Rúmít: "Mesterünk"-nek - Mauláná/مولانا - nevezték a tanítványai, innen a rend elnevezése) a Kelet-Mediterráneum vezető taríqája lett hosszú ideig.

Kortársként bukkant fel mellette a szintén kelet-iráni családi háttérrel bíró perzsa Hadzsi Bektás Veli (1209-1271).

Meglehetőse erőteljesen csapott bele a lecsóba.

69044399_2346541678728253_6468074989470875648_n.jpg

Számokba fojtva

Hadzsi Bektás Veli élete

A bektasi hagyomány szerint a Mester életét a számok misztikájával jellemezhetjük. Röviden.

Bektasi szentenciák és számmisztikai feloldásuk:

1. Hezret-i pírin veládeti mürüvvet. (حضرتِ بيرن ولادتِ مروّة) - A Szent Mester születése a nemesség (bizonyítéka)..A mondatban szereplő kulcsszó, a mürüvvet arabul negy betűből áll s ha e betűk számértéket - a sémi betűk mindenkor számértékkel is bírtak - összeadjuk (mím 40+rá 200+váv 6+tá 400), 646-ot kapunk, ami (a.H.646) megegyezik Bektas Veli születesi évével (a.D. 1248).

2. Khoraszándan Rúma tesríf eder reft. (خراساندن رومَ تشريف ادر رفت) - Khoraszánból Bizánc/Kisázsiába jött, hogy ismert legyen. A reft/jött szó számerteke: ra 200+fá 80+ tá 400= 680. A Hidzsra szerint 680-ban (1281) hagyta el szülőhelyét és érkezett meg Kisázsiába.

3. Müddeti ömrü Muhammad dir dzsrmáli. (مدت عمر محمددر جمالِ) - Életenek hossza muhammadi teljességű. E mondat kulcsszava a Próféta neve: mím 40+há 8+mím 40+dál 4=92. Na, a Mester éppen ennyi évet élt.

4. Bektasíje táríkh aszvábi rihlet. (بكتاشيه تاريخ اصواب.ِ رحلت) - A bektasiknak fontos halála dátuma. Ebben kétszer is szerepel a kívánatos szám: 738 (a.D.1337). A bektasíje (ba 2+káf 20+tá 400+alif 1+sín 300+já 10+há 5) és az aszvábi rihlet (alif 1+szad 90+váv +alif1+ba 2+rá 200+há 8+lam 30+tá 400) egyaránt 738.

Ez kérem a kódolt hagiográfia. S hol volt még akkor Alan Turing meg az Enigma!

Ps. Én manapság imádom matekot (nem tudom, szeretem). Nem mindig volt így. Úgy hetedik általános magasságában egyszer az általam különösképp rühellt szöveges feladatokat oldottunk meg. Mondta a tanár: "Ha egy autó indul A városból B városba ennyi meg ennyi sebességgel, közben B városból egy másik A városba ennyivel.. stb...mikor találkoznak." Vagy valami ilyesmi. Én jelentkeztem: "Mi van, ha az egyik defektet kap?" A tanár (?) rám nézett; válasza: "Akkor hülye vagy!"

Ehhez tartottam magam.

68642640_2343753372340417_5067594396011069440_n.jpg

(Talán) valós élet

Mert - ahogy az egy misztikustól elvátható - Hadzsi Bektás Veli (HBV)életéről vajmi keveset tudunk. Az előzőkben bemutatott rendi tradíció tanította számzsonglőrködés ugyanis sehol nem stimmel. HBV nem 1248-ban született, hanem 1207 körül. 1271-ben halt meg s nem 1336-ban. Meg egyébként ha a számmisztikusoknak hiszünk, akkor a születési és halálozási éve között sem 92 év van. 1281-ben pedig bajosan utazhatott Khorászánból Kisázsiába, tekintve, hogy ekkor már tíz éve halott volt.

Persze egy misztikustól minden kitelhet.

De ettől most tekintsünk el. A - nagyon kevés - tények.

HBV Nísápúrban született. (Hogy az micsoda jó hely, tizenéve egy azeri vallásjogtudóssal jártam végig, tanulságos beszélgetés volt.) Jónevű felmenőkkel bírt, minthogy szajjid/sejjed/seyit/سيد volt. A Próféta lányán, Fátimán keresztül fiági leszármazottja, tizenkilenc iziglen. Családfája a hetedik síita imám, Múszá al-Kázim második fiánál "tért le" az imámi főágról.

Annyit tudunk rola, hogy fiatalon az akkor az anarchiába zuhant Kelet-Iránban elterjedt vándordervisek hatása alatt áll. Tanítványa (muríd/مريد) volt Lokman Baba Sarakhszínak, egy nagy nevű perzsa mesternek, ki pedig a 12-13. század fordulója első számú vándordervisétől, Baba Iljász al-Khorászánítól tanult. Aki meg... Ez is szép történet, de vissza Bektás bácsihoz.

A mongol betörés (az 1250-es évek) idején Kisázsiában bukkant fel, már mint ismert dervis, aki körül tanítványok serege gyülekezett. Akik halála után továbbvitték az igét.

Illetve a könyvét, a Velájetnámét (ولايتنامه). Majd erről is.

69603353_2351309078251513_2006772814211710976_n.jpg

A Második Mester

Ez volt a neve Balim Szultánnak. Aki a 16. század elején megújította a bektasi rendet. A születése pedig - a helyi hagyományok szerint - így esett.

Két bektasi mester, Seyit Ali Szultán és Mürszel Baba Thrákiában lófráltak. Nevezetesen Demotika közelében, mely ma a török-görög-bolgár hámashatár közelebe esik. Betértek egy udvarházba, hol - mit ad Isten - egy bolgár királyi hercegnő éldegélt szigorú felügywlet alatt, miután nem jutott férjhez. Estefelé a kisasszony odasomfordált a vendégekhez és mézet kért. Ekkor Mürszel Baba belemártotta a kezét a mézesköcsögbe, majd méztől csöpögő ujját a fiatalasszony szájába tette, mit az leszopogatott. A - természetesen - szűz leány ekkor teherbe esett s a születendő gyermeke a Balım (bal - méz) nevet kapta. Így született tehát Balim Szultán.

Ez a pikáns, szoftpornóba illő sztori rém érdekes. Mutatja, hogy a híres emberek mindenkor igyekeztek valami nemesi elődöket kreálni maguknak. (Ma a közepszer divatja, hogy például családfakutatással "visszavezetteti magát" mondjuk Bocskai Istvánig. Hiába, a középszerből lesz olyik borzalom, mint manapság kishazánkban.)

A másik tanulság: a szexussal nagyon nem tud mit kezdeni az ember. Legalábbis a valamennyire nyugati. Azt hihetné az ember, hogy az immakuláció világméretű jelenség.

Mindegy.

Balim Szultán a bektasi taríqat "második alapítója" volt (megh. 1516) A muszlim bolgárok (pomákok) lakta északkelet-görögországi hegyi faluban, Roussában (Ruşenler), a fenti kvázi-erotikus eseménysorozat színhelyéről, a Şehit Ali Sultan (vagy Kızıl Deli) tekkéből indította útnak híveit, akik hamarosan rendházak tucatjait hozták létre az egész Balkánon.

Ekkor a rend már az "új sereg" (yeni çeri) szellemi hátországát jelentette. Meglehetős szinkretista felhanggal.

Hogy finoman fogalmazzak.

Ps. Vigyázzunk a mézzel!

69006427_2351309478251473_6698984598946185216_n.jpg 

Bektasik a Balkánon

A bektasi rend kezdettől fogva kapcsolódott az oszmán hadszervezethez, minthogy a janicsárok fontos koordináló erejét, életszervezeti kereteit adta. Ennek megfelelően hamar (15-16.sz.) megjelent a Balkánon is, első jelentős központjuk az Edirnétől nem messze jöt létre. (Lásd fentebb a mézes sztorit.)

A 16. században három fontos bektasi központ alakult még: a Sersem Ali Baba, a macedóniai Tetovóban, a bulgáriai Razgradban a Demir Baba tekke és egy rendház az albániai Krujëban.

Albániában egyébként már a 15. században megjelentek; vagy II. Murád (1442-1444/1446-1451) idején Hajdar Baba, vagy II. Mehmed (1444-1446/1451-1481) idején Kászim Baba volt az első tekke-alapító. Mindegy is; a 16. századtól virágzó tekkék tucatjai működtek az - akkor még alapvetően keresztény, északon katolikus, délen ortodox - albán lakosságú területeken.

(Innen részben kicsit magamtól átvett vendégszöveg következik.)

A rend rendkívüli helyet foglalt el az oszmán államban. A janicsárok "ideológiájaként" nagy hatalomra tett szert, miközben tanításai miatt szinte mindmáig folyamatos támadásnak volt/van kitéve a szunnita ortodoxia részéről... A vahhabizmusról és szellemi társairól nem is beszélve.

Első bejrúti mesterem maga naqsbandí sejk volt, erősen átitatva bizonyos síita princípiumokkal. Tanításának központjában éppen az állt, ami a bektasiknál is: a "létezés egysége"; (وحدة الوجود). Ez, bár mindig veszélyes formula volt, önmagában még nem lóg ki a szunnita ortodoxia teológiájából, ha azonban ezt a totális egységet panteisztikusan Istenre is terjesszük, a transzcendencia és az anyagi világ közötti áthághatatlan szakadék fölé kezdünk hidat építeni. Az ezen való "közlekedéssel" a neoplatonista emanáció (azaz az világ Istenből való kiáramlása) útján visszafelé (lásd még: unio mistica) - s a legtöbb szúfi irányzat ezt a gyakorlatot követi - már alapdogmák elhagyásának határvidékéhez érünk. Közel az eretnekséghez.

Vagy oda.

Ps. Olvasok itt a nagy forgatagban egy arab nyelvű munkát. Az a címe: Az Isagoge magyarázata ( شرج كتاب إيساغوجي/Sarah kitáb Íszágúdzsí). Szerzette volt bizonyos Athír al-Dín al-Abharí. Ő is - hogy-hogynem - a 13. században élt (1264-ben halt meg). Munkássága mutatja, hogy a "nagy átrendeződés századában" - tovább inspirálva az iszlám misztikát - vallástudományi oldalról is új megközelítésbe került a filozófia - így kedvencünk, a neoplatonizmus is.

Kedvencünk?

68676379_2343753972340357_2311885783386030080_n.jpg

Tanítások

A bektasíja számos, a szunnita mainstreamtől eltérő tanítást épített a praxisába.

Ilyen elemek, például:

1. Az Isten-Muhammad-Ali (szent)háromság.

2. A négy alapdogma, vagy a hit megismerésének Négy Kapuja (dört kapı):
- a jog/saría (شريعة‎/شريعت‎),
- a szúfi gyakorlat/taríqa (طَرِيفَة/طريقت),
- a spirituális/ezoterikus tudás (معرفة‎/معرفت),
- az isteni igazság/heqíqet (حقيقة/حقيقت) kizárólagossága..

A kereszténységből átemelt elemek:

1. A közösségvezető (baba/dede) képességeihez sorolt "közvetített bűnbocsánat" (مغفرة الذنوب),

2. A - csak tíz napos - Ramadán havi böjt húsfogyasztására való redukálása.

Mindezek ugyancsak permanensen kiverték a biztosítékot a szunnita vallástudósoknál.

Az alkoholtilalom feloldásáról nem is szólva. (Egyszer éppen itt, Krujëben láttam egy bektasi összejövetelt, mit rakifogyasztással zártak.)

Vagy maga tekke, mint intézmény. A bektasik nem emelnek mecsetet, helyette itt vannak a néhol derviskolostorrá fejlesztett, néhol egyszerű kápolnaként működő szentélyek, ahol leginkább a gyertyagyújtogatás folyik, az ünnepnapokat pedig valszeg a birkák nem preferálják: körülöttük zajlik a nagy sütögetéssel egybekötött kert parti.

Köztük itt, a Tomorr hegyen. Ez mondjuk már teljesen pogány elem. A bektasik számára jelenleg a haddzs nem a mekkai rituális látogatást jelenti, hanem a Tomorr hegy tetején 2400 méteres magassagban álló tekkéhez és Abbász bin Alí kenotáfiumhoz/emlékhelyhez.

Ez van most.

69472321_2351623261553428_7879400723245432832_n.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr315028104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.