iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Öbölre gyúrás 6 - Párthusok

2018. december 20. 07:04 - politics&islam

 

Tudjuk, a mai rögmogyeri valóságban ez a szó elsősorban azon konnotációban fordul elő, hogy Jézus, a párthus herceg magyar volt. Ő is. Olvassuk szorgalmasan e témában Badiny-Jós Ferencet, a Ludovika neveltjét, a magyar-argentín váteszt, fotőjbe süppedve csöndes-havas vasárnapestén, de mindeközben lehetőleg szedáljuk magunkat šljivovicával, borovičkával, becherovkával, vagy dél-alföldi tradicionistán: solti-homoki trágyás-tablettás borval. (BJF majdnem tökéletes példája annak, hogy ha katona bölcsészettudományt művel: az eredmény szinte mindig siralmas. BJF esetében meg röhejes. S talán még ez a jobbik eset.) Mert, ami ma (még) bolondériának tűnik, hamarost kötelező, nagybetűs tananyag lesz a lehülyített népi nemzeti tantervben.

xxx

A teheráni nemzeti múzeumnak kiváló gyűjteménye van a teljes perzsa két és fél ezer év minden korszakából. A párthus korból (i.e. 3.-i sz. 3. század) is. A redőzött gatyás nomád harcosok lábatlan szobrai a kedvenceim közé tartoznak.

S ha összevetjük a másik két nagy perzsa állam (az Akhaimenidák i.e. 605-331) és a Szászánidák i.sz. 224-651) korával, feltűnő lehet, hogy ez a birodalom gyakorlatilag fél évezreden keresztül fennállt. És ha egy kicsit hátrébb lépünk, azt is láthatjuk, miért.

Ez a néhány évszázad a világtörténelemben kivételes korszak volt. Az eurázsia kontinensen - ahol akkor a "világtörténelem" zajlott - korábban soha nem látott hatalmi erőegyensúly alakult ki. A vizsgált időszak első felében, i.e. 3. század végére az Atlanti-óceántól a Csendesig négy erős állam/birodalom jött létre, amelyek befolyási zónái éppen a közvetlen szomszéd akciórádiuszának határáig értek. (Ezek akkor értelemszerűen természetes földrajzi akadályok - a Földközi-tenger, az Indus-völgye és Tibet - voltak.) Határháborúk mindegyik birodalom végvidékén előfordultak, a hatalmi egyensúly azonban évszázadokon át fennmaradt.

A még felemelkedőben lévő Római birodalom (illetve államformájára nézvést, kezdetben még: köztársaság), a párthus állam, Ashoka és főként utódainak hindusztáni birodalma és a - mondjuk így - első kínai császárság (a Csin-dinasztia) meglehetősen stabil világrendet hozott létre. S bár amikor a senatus populusque romanus (SPQR, valójában: valamely ilyen-olyan címet viselő ambíciózus hadvezér) kelet felé nyomult s Róma hosszas háborúkat vívott a párthusokkal, az Eufrátesz-völgyében kialkult határ évszázadokig tartós maradt a két nagyhatalom között. (Ilyen nemzetközi konstellációban azért "könnyebb" volt pax romana-t csinálni.)

És könnyebb volt a párthusoknak is kiterjeszteni befolyásukat a Róma által már elérhetetlen Öböl térségére. Mert bizony - a történelemben először s mindenkori perzsa/iráni ambíciók szerint talán nem is utoljára - a perzsa kultúrkör az Öböl teljes partvidékét bekebelezte.

A párthus birodalom, amelyek uralkodói dinasztiájáról Arszakida államnak is neveztetik, több tartományt is kialakított az Öbölben, amelynek legjelentősebb városa Míszán lett, amely az Indiába induló kereskedelmi utak kiindulópontja volt. A görög-római geográfus, a már említett-kedvelt Sztrabón is ír róla. Másik kereskedelmi központja volt Ablah, ahonnan Jemen irányába folyt a biznisz.

Visszatérve kicsit a határháborúkhoz. Történelmi léptékben annak minősíthető Trajanusz császár (117-136) mezopotámiai hadjárata, amelynek során az Öböl észanyugati partvidèke ( a mai Kuvait és Szaúd-Arábia egy rövidebb keleti partszakasza) néhány évtizedre római befolyás alá került, amelynek ugyancsak maradtak régészeti nyomai.

Ptolemaiosz (i.sz. 100-196), a matematikus és geográfus, aki mindenről mindent tudott, s már az araboknak is etalonnak számított matematikai-csillagászati munkáját al-Magest/المجسطي címmel minden valamirevaló muszlim tudós hóna alatt viselte, írt a párthus uralom alatt élő eredeti lakosságról. Említi a zaurárí törzset és a tamiuszt. Ez utóbbi nagy valószínűséggel a tamímmal azonos. Akik majdan fontos szerepet fognak játszani az iszlám hajnalán. De még a párthusokat követő korban is.

Ami - jaj a szaúdi historiográfiának - szintúgy perzsa volt. A Szászánidák birodalma ráadásul már előjátéka volt az iszlám korának.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr6614498338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.