iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

A Balkán újratöltve 8 - Karadağ'ın fethi

2018. június 08. 05:30 - politics&islam

 

Amikor Stefan Dušan halála (1355) után egymásnak ugrottak a helyi nemesek és a délkeletről közelítő vész (értsd: oszmán hódítás) árnyékában fragmentálódott a szerb birodalom, a mai Montenegró területén a Balšić család despotult.

Az alapító, I. Balša még Stefan Dečanski embereként indult, aztán a Dušan cár halála utáni hajcihőben kikanyarította magának a Bojana-folyó vidékét (es ma Észak-Albánia és Délkelet-Montenegró (Alsó-Zeta). Unalmas volna, nem részletezem, de szabályos rendben követték egymást a Balšićok: I. Balša (1356-1362), I. Đurađ (1362-1378), II. Balša (1378-1385), II. Đurađ (1385-1402), III. Balša (1403-1421).

E hét évtized alatt többé-kevésbé birtokolták Zetát, néha Zahumljét és Travuniát (Trebinje). Közben voltak rosszabb évek is: amikor I. Trvtko építgette a bosznia birodalmat (az 1370-es évektől), s néha a Balšićoknak saját tartományuraikkal (Paštrovici, Grabalj, Luštica) is szembe kellett nézniük.

És lassan az oszmánokkal is. A montenegrói peremvidékeket már a 14. század végén kóstolgatni kezdték a törökök, a Balšicok balszerencséjére. II. Balša 1385-ben a Lushnjë melletti savrai csatában vesztette életét Hajruddin pasa ellen. Utóda, II. Đurađ a drusza, Đurađ Branković (aka Brankovics György) mellett hadakozva vesztette életét a Koszovó területén vívott tripoljei csatában.

És volt egy család, akivel kezdettől fogva fashében voltak. Ők a tengerparti Budva környékét bírták, s az alapító, Ilija valamint a fia, Đuraš Ilijić innen kacsingatott Felső-Zeta irányába. Stefan Dečanski idejében még a magyari király (Anjou Lajos) által fenékbe rugdosott Šubićokat is megsegítette, ami mutatja, hogy politikai akciórádiusza jócskán túlnyúlt Montenegrón.

Végül, a legkritikusabb időben, a káosz kezdetén (1355), I. Balša végzett a veszélyes riválissal. Đuraš fia Crnoje, az övé meg Radoje Crnojević (1392-1396), akinek családja lesz majd az, amelyik döntő szerepet játszik majd az oszmán berendezkedés idején. Sőt, elmondható: nekik köszönhetően vált el a délnyugati hegyvidék (Crna Gora/Montenegro/Karadağ) történelme a szerb fősodorvonaltól. Ha úgy tetszik: a mai montenegrói nemzeti tudat történelmi viszonyítási pontját rajzolták meg a Crnojevićek.

Amikor a Balšićok napja leáldozott, jött az új család. Stefan Crnojević (1451-1465) még mindig tartotta magát az oszmánokkal szemben. Akkor, amikor az 1460-as évekre az elbukott szerb állam teljes területét és az évtized közepére Boszniát is magáévá tette az oszmán állam.

1465-ben Stefan fia, Ivan Crnojević (1465-1490) következett a hatalomban. Fekete Pista, ahogy a törökök nevezték: Kara İvan. A velenceiek támogatásával tartotta magát egy darabig, de Konstantinápoly meghódítója, I. Fatih Mehmed 1478-as albániai hadjárata során bevette Crnojević déli központját Skodrát.

Akinek mákja volt. 1481-ben meghalt az agilis szultán, így Ivan žabljaki központjából - velencei finanszírozásban - tovább tarthatta magát. Egészen haláláig (egy évben - 1490 - hunyt el Fügeevő Mátyással). Četinjébe láttam a sírját; érdemes.

Stefan fia, Đurađ Crnojević 1490 és 1496 között uralkodott. Ez már a hattyúdal, az oszmánok ekkorra már mindent birtokoltak a Balkánon, kivéve a Fekete-hegyeket. II. Bajezid szultân 1496-ban foglalta el Žabljakot véget vetve a Crnojevićek hatalmának.

Az 1499-es oszmán-velencei háborút lezáró 1503-as isztambuli egyezményben véglegesítik a Crnojevićek területének bekebelezését. Azonban a magas hegyvidék felett az oszmánok nem tudtak tényleges hatalmat gyakorolni.

Nem egyedi eset: az oszmánok nem voltak jó hegymászók. Az igazán magashegyi népek mindvégig önállóskodtak. Montenegrótól a Libanon-hegységig.

Közlekedjünk ebben a csuda- és operett-országban. Ma a modern közutakon is nagy próba. Emián az oszmánoknak sem sikerült a totális kontroll kiépítése.

Bár én azon tűnődöm, hogy hogyan is gondolhatta később a Wehrmacht - mondjuk -, hogy ezt valódi ellenőrzése alá veszi.

Vagy - mondjuk - Boszniát.

Vagy Jugoszláviát.

(Mert mi ugyan segédkeztünk ebben a projektben, de fent északon, a síkvidéken 3309 polgári személy Dunába lövése könnyebb kihívásnak bizonyult.)

Kép: a Morača és a Lim völgye.

32186919_1667399219975839_2146833437196025856_n.jpg

32089998_1667399149975846_8376237308776546304_n.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr7914026590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.