iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

A Balkán újratöltve 4 - Szarajevói anzixok

2018. május 30. 08:18 - politics&islam

 

Egykori főnökünk

Hadım Ali paşa volt minden. Diyarbakıri, boszniai, egyiptomi eyalet-bég (kormányzó). Közben pedig, az 1550-es években budai pasa is.

Törtető ficko lehetett, például 1560-ban ő tett keresztbe a Fényes Portán a kor legnagyobb oszmán haditengerészének, Sidi Ali Reisnek, aki az Indiai-óceánon a portugálok elleni fellépés kulcsfigurája volt s éppen egy, a szumátrai Acehbe vezetett expedícióról tért haza s kérelmezte Szulejmán szultántól (1520-1566), hogy admirálisa lehessen a következő Indiai-óceáni hadműveleteknek.

Hadım Ali paşa azonban keresztbe tett neki. Így a nagy vízi és szárazföldi utazó (eccer majd írok róla sokat, nagy csóka volt, járt Indonéziában, Indiában, Afganisztánban, Bukharában usw.) adminisztratív - igaz supervisori - beosztást kapott, ő lett az oszmán birodalom Indiai-óceáni Műveleteinek (Hint Deniz seferler) irányítója.

Szóval ez a Hadım Ali volt Buda ura, kvázi a mi vezetőnk (az nem érv, hogy "mi" nem akartuk, azóta is megesett már az ilyen).

Nagy ember volt. S mint ilyet eltemették a kairói Halottak Városában, meg itt, az általa alapított vaqf-mecset mellett is.

Minimum.

31959098_1663738620341899_3109806658767814656_n.jpg

31957699_1663738907008537_5108381174980411392_n.jpg

31948508_1663739123675182_8130045462632726528_n.jpg

Öregtemplom

A legrégebbi ma is álló keresztény szentély az 5-6. században alapított Mihály arkanagyal templom. A belső árkádos rész biztosan e korból való. A külcsín meg a 12. századból.

31946297_1663814970334264_4848614423272620032_n.jpg

31925070_1663815073667587_1336637691311161344_n.jpg

31955939_1663815283667566_664874548172161024_n.jpg

Latinska ćuprija

Kedvenc hidam a városban. Itt végezte be Franz Ferdinand Carl Ludwig Joseph Maria.

1918 és 1993 között úgy hívták: Principov most.

31910862_1663925500323211_3832124272810131456_n.jpg

Vaqf, tsz. auqáf

Valahogy ez is el van felejtve. Vagy nincs tudatosítva. Hogy az iszlám világban milyen régtől (a kezdetektől) és fontos szerepet játszanak a vallási alapítványok. Ha úgy vesszük egyfajta az államot kiegészítő/helyettesítő - kvázi civil - szerepben.

Nagyon bonyolult szegmense ez (is) az iszlám jognak, itt csak nagyon röviden, egyfajta megközelítésben: a vaqf célja alapvetően az alapításkor a qádi előtt bejegyzett, a forgalomból alapítvány a megjelölt egyes kedvezményezett/ek (vaqf ahlí-dzarrí/الوقف الأهلي/ الذري)) vagy az egész közösség (vaqf khajrí/ الوقف الخيري) vallásos épülése.

Az alapító lehet az állam és lehet intézmény, illetve magánszemély is.

Vaqffá válhat ingatlan (الأصول الثابتة) - pld. föld -, de a használat után jellegét megőrző ingóság (الأصول المنقولة التي تبقى عينها بعد الاستفادة منها) is - pld. szerszám, fegyver stb.) -, mely jövedelmének meghatározott része jut a kedvezményzettnek, míg tulajdonosa de iure az Isten.

A közösségi vaqf cél-specifikációjának könyvtárnyi irodalma van. Néhány példa mire lehetett a vaqfot használni:
* mecsetépítése
* iskola (madrasza) építésére és működtetésére
* könyvtárak építésére és működtetésére
* kórház (musztasfa/bímárisztán) építésére és működtetésére
* szociálisan rászorultak ellátására (árvaházak, öregotthonok, mozgássérültek, egyéb, mentális betegségekben szenvedők)
* vallási ünnepek folytonos lebonyolítására
* az iszlám védelmére szervezet háborúk anyagi hátterének biztosítására (fegyverkészítés, - vásárlás, kiképzések szervezése).

A képeken egy négyszázötven éves mega-vaqf részelemei láthatóak. A szarajevói Gazi Hüsrev Beg vaqfja a következő elemeket tartalmazza: az alapító által építtetett mecset, az alapító és az első vaqf-kezelő (muteveli) sírja (türbe), a Gazi Hüsrev Iskola (medrese), a hozzá tartozó könyvtár (maktaba), szúfi nevelési központ (khankah), fürdő (hammam), bazár és várostorony (kule). Ezek valamennyien ma is egy kezelésben vannak.

S hogy egy történelmi érdekességet is idebiggyesszek. Az iszlám hagyomány szerint az első vaqfot a Próféta tette (a medinai Qubá-mecsetet), a másodikat pedig egy Medinában élő zsidó - egyes források szerint rabbi (!) - Muhajríq bin al-Nadír tette, aki a két felekezet közötti közeledésért szállt síkra s a fiatal medinai iszlám közösségért életét adta a Próféta életében lezajlott uhudi ütközetben (627).

Amikor az állam nagyon vagy egyátalán nem működik, a vallási alapítványok azok amelyek a központi redisztribúciós rendszerek vákuumaiba benyomulnak. Többek között ez is az oka, hogy a gyenge/bukott állam esetében vallási köntösben (vaqfok, illetve modern értelemben vallási alapú pártok személyében) jelentkeznek az alternatívák. A legjobban pedig ott működik a rendszer, ahol az állami és vaqf-intézményhálózat egymást kiegyensúlyozva működnek.

Így volt ez - minden politikai visszásságával együtt - a preháborús Szíriában is. Jó lenne tudatosítani, hogy ilyen szempontból is nagyon-nagyon finom társadalmi szövetek feslettek fel.

Javíthatatlanul.

Ps. Majd Szerbiába visszatérvén, írok egy kicsit az ottani vaqf-helyzetről. Elöljáróban annyit, a 20. század folyamán az állam által fokozatosan elvett vakf-tulajdonok kérdése súlyos teher a kormány és az iszlám közösség között. A történelmi előzmények ismeretében nem lehet meglepő, hogy Belgrád fél belvárosa vakf-területeken fekszik. Például a parlament épülete is.

31945782_1664165840299177_9155354349185007616_n.jpg

31934624_1664166136965814_113559025500553216_n.jpg

31947226_1664166316965796_5626674785762148352_n.jpg

31764707_1664166533632441_7605068865558544384_n.jpg

31948404_1664166276965800_205959908229644288_n.jpg

31934840_1664166753632419_3560747584551124992_n.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr5014010832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.