iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

A Szláv Apostol a kalifa udvarában

2018. március 16. 08:27 - politics&islam

 

Mint a Tatooine Owen bácsit és Beru nénit szikkasztó két napja, úgy ragyog Konstantin/Cirill és Metód személye az ortodoxia egén, mint a szláv egyházak kettős csillaga. Szobraik Bulgáriától Macedónián és Szerbián át Szlovákiáig tartják kezükben az írást. (Nagy- és kisbetűs értelemben egyaránt.) Hatásuk éppen idáig, az egykori morva állam legészaknyugatibb szegletéig ért el.

S hagyjuk most elég jól dokumentált írás-teremtő munkásságukat s említsük meg az ifjabb testvér, Konstantin (826-869) egyik keleti utazását (a másik a kazár kagán udvarába vezetett), amelyet különös, de nem rendkívüli tudományos delegáció tagjaként még a szláv népek körében végzett tevékenysége előtt ejtett. Nem kisebb jelentőségű helyen, mint az abbászida kalifátus akkori székhelyén, Számarrában.

 xxx 

A muszlim seregek 674-678- ban, majd 717-718-ban ostromolták Bizáncot; sikertelenül. Az omajjád majd a korai abbászid kalifátus végül Dél-Anatóliáig tolta előre a thugúr-t. (Mondjuk így: fegyverszüneti határokat. E terminus technicus pontos iszlám vallásjogi értelmezése a mai - szoft és radikális - iszlám politikai gondolkodás és a napi politikai események megértése céljából is fontos - volna... De hát mit várhatunk a „szakértőktől”, a csongrádi győzőktől vagy a nagy-bendegúz sándoroktól, steindl boglárkáktól usw. Mindegy.)

A határvidéken - a két birodalomban éppen aktuális erőviszonyoknak megfelelően - tovább folytak a váltakozó szerencséjű csatározások, azonban ahogy az két vallás/kultúra/civilizáció tartós érintkezése során lenni szok, megkezdődött az eszmecsere is.  Különösen, miután Bizánc folyvást feladatának tekintette a muszlimok „vallási felvilágosítását”, a fiatal iszlám civilizáció pedig - éppen „életkori sajátosságának” köszönhetően, rendkívüli bírvággyal vetette bele magát más gondolati rendszerek megismerésébe.  

Ennek folyományaként futott fel éppen az abbászida konszolidáció idején (a 9. század eleje) a fordításirodalom, amelynek zászlóvivői éppen az arab-bizánci határvidékről, (Harrán és környéke, ma SanlıurfaTörökországban) származó szír keresztények voltak.  

Al-Ma’mún kalifa (813-833) fejlesztette fordítói-tudományos csúcsintézménnyé az apja, Hárún al-Rasíd (786-809) által alapított Bölcsesség Házát (بيت الحكمة), amelyben olyan kaliberek dolgoztak, mint az arab filozófus, al-Kindí (801-873), a perzsa matematikus, al-Khavárizmí (780-850), a nesztoriánus asszír tudós, Hunajn bin Iszhaq (809-873) vagy a harráni szabeus arab asztronómus Thábit bin Qurra (826-901). Hogy csak olyanokat említsek, akik posztunk főszereplőjének, Konstantinnak többé-kevésbé a kortársai voltak. 

S mindeközben - nem függetlenül a fordítói munka gyümölcseként megismert görög filozófia hatásaként - izgalmas ideológiai játszmák kezdődtek a kalifátus szellemi életében. Ománban már többször említettem az „iszlám racionalizmus” mozgalmát, a mu’tazilát. A Korán teremtettségéről s ezáltal az isteni egységről, a bűn és büntetés vagy az isteni igazságosság kérdéséről markáns és a szunnita mainstreamtől eltérő álláspontot tanító iskola éppen ebben az időben lett hivatalosan követendő irányzat.  

Ez a tény együtt járt a másként gondolkodók vegzálásával (így járt a hanbalita vallásjogi iskola igazodási pontja, Ahmad bin Hanbal - mh.855 - is), ugyanakkor éppen a mu’tazila kollokvatív módszere alapján számos vallási-ideológiai vitát rendeztek központilag. S az ilyen üléseken minden vallás, felekezet, filozófiai irányzat kifejthette véleményét. Külhonból is. 

Így került 855 körül egy bizánci hitvitázó delegáció a kalifátus központjába. Köztük pedig ott volt a fiatal, de jól felkészültnek tartott Konstantin testvér is. A róla szóló hagiográfiai irodalom részletezi a muszlim vallástudósokkal való vitáját, amelynek még az arab forrásokban is maradt nyoma.  Ekkoriban a kalifátus igen zavaros politikai viszonyokat élt meg.

Az uralkodó al-Mutavakkil (847-861) a török katonanépesség befolyása miatt Bagdád helyett Számarrában élt, ahol - elszigeteltsége miatt - még inkább a török testőrség befolyása alá került. (A végén majd ők is gyilkolják meg.)  

A mu’tazila fénykorának utolsó évei ezek. A tolerancia is hanyatlóban volt. A kalifa parancsára a város keresztény házainak ajtajaira ördögöket festettek, amelyeket látva Konstantin ekképpen reagált: „Ez mutatja, hogy mely házakat hagyta el az ördög, ahol nincs rajz, azokban bent lakik.” Szép kis hagiográfiai bon mot.  

Még az arab források is elismerik, hogy Konstantin jól teljesített a hitvitán. Egy korábbi nagy disputa-mester, Ioannész Damaszkosz/Damaszkuszi Szent János (654-759) metódusát alkalmazta, aki az iszlám felemelkedésének korában s az omajjád kalifátus központjában - gyakorlatilag háborítatlanul - élve testközelből tanulta meg az iszlám gondolkodását. Konstantin mindemellett Korán-szúrát is recitált; ugyancsak nagy elismerést váltva ki a muszlim vallástudósok körében. Fő célját, a szentháromság-tan megértetését nem érte el. A három isteni személy (az arabban: három szubsztancia, uqnúm, tsz. aqáním, a görög oikonomosz/οἰκονόμος szóból) egysége alapvetően szembe megy a kizárólagos muszlim egyisten-hittel (tauhíd).  

A disputa azonban megvolt. Bizonyára mindkét fél profitált belőle.  

Azon már csak merengek, mit hasznosíthatott belőle Konstantin/Cirill az ezt követő nagy szláv misszió során. 

Valamit biztos. Nincs elvesző emlék.  

xxx 

Tanulmányozzuk hát a bizánci-iszlám kapcsolatokat a szellem irányából is. Mert nemcsak a Kisázsia mind nyugatibb részén zajló sok évszázados csaták, ostromok és kölcsönös egzecíroztatások zajlottak, hanem komoly, egymást termékenyítő szellemi (tudományos, vallási) eszmecserék is. 

Már akkor.  

Van(nak) tehát más út(ak) is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr213737218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.