iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

DKA 56 - Pulau Gaya

2017. augusztus 30. 14:29 - politics&islam

 

Mennek a fürdőzők a szigetre. A tiszta szép homokpartokra.

Egy kilométerre a több, mint félmilliós várostól, amelynek néhol zárt, néhol nyílt csatornáin a maga természetességében ömlik a szennyvíz a tengerbe. Mint oly sok helyen az egekig magasztalt, gazdasági csodaként tisztelt"kis tigris"-Malajziában.

És hamarosan Kota Kinabalu és a legnagyobb szemközti sziget, Gaya között drótkötélpálya is létesül, s lanovkával lehet önteni a turistákat az 1923 óta természervédelmi terület/nemzeti park területére. Hadd mondjam azt, hogy akkor a természetnek itt is annyi, megy egy bambi.

(Hogy elporosodnak a kifejezések. Ez tetszik. A nyelv ugyanis nem romlik, devalválódik stb, hanem változik. Az meg - bár a szellemi restek rettegnek tőle - jó dolog. Vélem én, korántsem biztosan jól.)

De Gayán más is van. Én ezért jöttem. Motorcsónakkal. Ami erősen dobál. Visonganak rajta a turisták. Nem tudják, milyen az igazi.

Az igazi a Bandar Abbas--Hormoz és a BA--Qeshm voszonylat. Az kérem adrenalinnövelő, amint félig elsűllyedt hajóroncsok között teljes gázzal ugrál a lélekvesztő a Hormuzi-szoros hullámain. Imádtam.

És még az a szerencse is ért, hogy az egyik úton (félúton) elromlott a motor. Erre a csolnakos nekiállt szerelni a gépet, miközben a ladik veszélyesen imbolygott. De nem is az volt az igazi veszély. A "kapitány" szájában végig ott volt az égő cigaretta. Akkor is, amikor kis műanyag kannájából utántöltött egy kis benzint. (Amúgy a gép nem indult újra, várni kellett, majd átszállni egy érkező, amúgy már majdnem teli csónakba. Ez a manőver is felejthetetlen volt.

Tehát, van itt a szigeten egy filippínó falu. Az 1970-es évektől egyre nagyobb számban érkeztek fülöp-szigetekiek az ott zajló háború elől menekülve. (Ferdinand Marcos, ki háborúzott a Moro-fronttal, ezen és egyéb viselt dolgai miatt gimnazista korom világ-kiváncsiságának fontos szereplője volt.) Sem a sabahi kormány, sem a maláj szövetségi kormányzat nem ismerte el a menekültstátusukat (Malajzia nem írta alá az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményét) s a mára 6000-7000 főre növekedett közösség továbbra is illegálisnak minősül.

Annyira persze azért nem, hogy olcsó munkaerőt jelentsenek a tengerparti nagyváros számára. Csónakokon naponta ingáznak a Kota Kinabalu-i kikötőbe és a halpiacra. No, meg illegális, de azért "jól kihasználhat" munkaerőként az építőiparba. Bár már az sem a régi, a parton ott állnak készen-félkészen a tucatemeletes betonszörnyek. Aztán a kis motorcsónakokon még egy korosztály utazik - a filippínó diákok iskolába. (Mint a majdani asszimiláció, vagy inkább: befogadás reménységei.

Mert csak a hivatalosság engedélye kellene. A menekültek többsége részben a suluk néphez tartozik, akik a Fülöp-szigetek és Indonézia mellett Borneón (és még a Maláj-félszigeten is) élnek, másik részük pedig sama-bajau, akik pedig az egyik legjelentősebb sabahi népcsoporthoz tartoznak. Szóval korántsem idegenek.

Részben a vízre épülő falujuk, hivatalosan Kampung Gaya, belső elnevezéssel Kampung Lok Urai a félszigeti malájok szerint "no-go"-zóna.

Végig lehetett sétálni benne. Sőt.

Egyébként a már sokszor emlegetett Észak-Borneói Brit...(BNBCC) 1882-ben itt létesített először kereskedelmi telepet, mielőtt a szárazföldön megszületett volna maga Jesselton, a későbbi Kota Kinabalu.

És ha tovább erőltetik ezt a turista-bázis dolgot, előbb is fog megszűnni.

21151353_1421118401270590_1437565767989310346_n.jpg

21106832_1421118844603879_2097219644775308719_n.jpg

21078823_1421127481269682_7357699384676312299_n.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr712785810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.