iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

DKA 14 - Penang, a britek

2017. augusztus 02. 08:39 - politics&islam

 

Megvan a The Madness of King George szímű film? Azt hiszem még Oscart is kapott (ha ez számít valamit is)...III. György királyról szólt, akit nagy irígységgel írtam fel az európai uralkodókat összesítő giga-poszteremre '87 kora nyarán, így tanulván uralkodási éveiket, miután nevezett király hatvan évig uralkodott. S milyen hatvan évig: 1760-tól 1820-ig. Gondoljunk bele: ebbe belefért a hétéves háború vége, James Cook kapitány, az Egyesült Államok születése, a komplett francia forradalom, Napoleon majd' teljes élete, James Watt meg Fulton meg ezernyi dolog.

György király azonban hézagosan vitte az ügyeket. Porfíriában szenvedett, voltak tisztább és elborultabb periódusai. A filmben pozitív képet kapunk róla (Nigel Hawthorne alakítását máig nem feledem). A fiát, a későbbi IV. Györgyöt gennyes kis figurának ábrázolták. Valószínűleg ez így is volt, mindenesetre ő koordinálta a 18. század végén és a 19. elején azokat az expedíciókat, amelyek során a Union Jack felhúzatott a Maláj-félsziget számos részén.

Amikor Francis Light, a Brit Kelet Indiai Társaság (BKIT) munkatársa 1786 nyarán partra szállt Penang szigetén, megkezdődött a másfél évszázados közvetlen brit jelenlét Malájföldön. Máig nem egyértelmű, hogy az itt kereskedelmi lerakatként szerepló kis település a furcsa király vagy a divatmajom walesi herceg után kapta s nevét: George Town.

Ahol Light a lábát először a partra tette (s nem sokáig tapodta, nyolc évvel később a malária a helyi protestáns temetőbe utalra) 1800 és 1810 között erőd épült, amelyet az indiai brit "főkormányzóról", azaz a BKIT akkori vezetőjéről, Charles Cornwallisról neveztek el. Cornwallis is sokfelé megfordult, 1781-ben például ott v

20292583_1394266660622431_1226787534243866703_n.jpg

20293024_1394266860622411_6618452342958194598_n.jpg

20374362_1394267303955700_1814645932108879396_n.jpg

20294330_1394267060622391_8674041442921474236_n.jpg

20430119_1394267437289020_5412596560123549023_n.jpg

20293076_1394267690622328_8324519360851257161_n.jpg

20431411_1394267763955654_4404257713516919789_n.jpg

20294563_1394267003955730_6591645836797137959_n.jpg

20376132_1394267880622309_7303991023004629431_n.jpg

20374439_1394267967288967_2866722688202398015_n.jpgolt a királyi hadsereg parancsnokságában, amikor Washington vezetésével a lázadó gyarmatiak meg a franciák Yorktown-nál jól megruházták az angolokat.

Aztán a Cornwallis-erőd igazából kétszer támadtatott meg: először az IVH-ban, amikor egy német császári romboló lőtte. (A Nagy Háború Európán kívüli hadszínteteiről oly keveset tanítanak, pedig. S nem csak a szintén izgalmas közel-keleti hadszíntérről beszélek, amelyről már egész kis könyvtárat gyűjtöttem össze, hanem a gyarmati (afrikai) háborúkról és az Indiai- és Csendes-óceáni hadszínterekről.)

Másodszor - természetesen, mondaná egy maláj - a japán megszálláskor volt munkában az erőd. No, nem sokáig. Négy nappal a Pearl Harbour-i heppening után már itt is voltak a császár inváziós seregei. Jól megbombázták a várost, aztán az erőd lett a katonai igazgatás központja. Kezdődött a rémálom.

A két VH és más emberirtó cselekedetsorozatok áldozatainak emlékműve itt áll a parton. A brit-negyedben. Kormányzósági épületek, iskolák, templomok és pénzintézetek társaságában. S itt áll Viktória király- és császárnő gyémántjubileumára emelt óratorony.

Azért a buddhista, hindi szentélyek, mecsetek már itt is be-beköszönnek. Hamarosan jön a többi városnegyed. 

20374342_1394266570622440_8087306741748288826_n.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr3812708742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása