Megvan a The Madness of King George szímű film? Azt hiszem még Oscart is kapott (ha ez számít valamit is)...III. György királyról szólt, akit nagy irígységgel írtam fel az európai uralkodókat összesítő giga-poszteremre '87 kora nyarán, így tanulván uralkodási éveiket, miután nevezett király hatvan évig uralkodott. S milyen hatvan évig: 1760-tól 1820-ig. Gondoljunk bele: ebbe belefért a hétéves háború vége, James Cook kapitány, az Egyesült Államok születése, a komplett francia forradalom, Napoleon majd' teljes élete, James Watt meg Fulton meg ezernyi dolog.
György király azonban hézagosan vitte az ügyeket. Porfíriában szenvedett, voltak tisztább és elborultabb periódusai. A filmben pozitív képet kapunk róla (Nigel Hawthorne alakítását máig nem feledem). A fiát, a későbbi IV. Györgyöt gennyes kis figurának ábrázolták. Valószínűleg ez így is volt, mindenesetre ő koordinálta a 18. század végén és a 19. elején azokat az expedíciókat, amelyek során a Union Jack felhúzatott a Maláj-félsziget számos részén.
Amikor Francis Light, a Brit Kelet Indiai Társaság (BKIT) munkatársa 1786 nyarán partra szállt Penang szigetén, megkezdődött a másfél évszázados közvetlen brit jelenlét Malájföldön. Máig nem egyértelmű, hogy az itt kereskedelmi lerakatként szerepló kis település a furcsa király vagy a divatmajom walesi herceg után kapta s nevét: George Town.
Ahol Light a lábát először a partra tette (s nem sokáig tapodta, nyolc évvel később a malária a helyi protestáns temetőbe utalra) 1800 és 1810 között erőd épült, amelyet az indiai brit "főkormányzóról", azaz a BKIT akkori vezetőjéről, Charles Cornwallisról neveztek el. Cornwallis is sokfelé megfordult, 1781-ben például ott v
olt a királyi hadsereg parancsnokságában, amikor Washington vezetésével a lázadó gyarmatiak meg a franciák Yorktown-nál jól megruházták az angolokat.
Aztán a Cornwallis-erőd igazából kétszer támadtatott meg: először az IVH-ban, amikor egy német császári romboló lőtte. (A Nagy Háború Európán kívüli hadszínteteiről oly keveset tanítanak, pedig. S nem csak a szintén izgalmas közel-keleti hadszíntérről beszélek, amelyről már egész kis könyvtárat gyűjtöttem össze, hanem a gyarmati (afrikai) háborúkról és az Indiai- és Csendes-óceáni hadszínterekről.)
Másodszor - természetesen, mondaná egy maláj - a japán megszálláskor volt munkában az erőd. No, nem sokáig. Négy nappal a Pearl Harbour-i heppening után már itt is voltak a császár inváziós seregei. Jól megbombázták a várost, aztán az erőd lett a katonai igazgatás központja. Kezdődött a rémálom.
A két VH és más emberirtó cselekedetsorozatok áldozatainak emlékműve itt áll a parton. A brit-negyedben. Kormányzósági épületek, iskolák, templomok és pénzintézetek társaságában. S itt áll Viktória király- és császárnő gyémántjubileumára emelt óratorony.
Azért a buddhista, hindi szentélyek, mecsetek már itt is be-beköszönnek. Hamarosan jön a többi városnegyed.