iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Még egy kis örökléstan – Exit ex-emír

2016. november 11. 11:06 - politics&islam

 

Október vége felé nyolcvannégy éves korában elhunyt Khalífa bin Hamad Ál Thání sejk, Katar kettővel korábbi uralkodója.

Ez az „korábbi”, hát még a "kettővel korábbi" jelző már önmagában is érdekes a hatalomhoz a halálos ágyig ragaszkodó (meg általában a monarchikus hagyományok szerint abban meg is maradó) arab uralkodók (s államelnökök) körében. Pedig Katarban mondhatni tradícióvá nemesült a trónról való letétel, vértelen puccs formájában.

Nevezett ex 1972 és 1995 között állt az Öböl kis államának élén. Fontos időkben: ekkor tették le a mai – muszáj így írnom, mert megharagszanak – modern állam alapjait, még a hetvenes-nyolcvanas évek mérsékelt vallási légkörében.

A többi félszigeti/öböl-menti monarchiához hasonlóan Katarban is az 1700-as évek óta szerzett döntő befolyást a többi törzs felett a vezető család. Az Ál Thání-família – Kuvait, Bahrein, Maszkat és a hét (ma egyesült) emirátus dinasztiáihoz hasonlóan – a britekkel kötött egyéni szerződések révén szilárdították meg hatalmukat, még ha a középső és északi végeken az oszmánok meg is próbálták befolyásukat ténylegesen kiterjeszteni. Amikor Nagy-Britannia 1970-ben lemondott a protektorátusról, jöhetett a függetlenség. Omán mindig is külön világ volt, Kuvait meg különleges eset (Szaddám Huszajn szemszögéből Irak huszadik tartománya, Irán szemszögéből meg fontos befolyási terep), a „maradék” emírségek aztán maradéktalanul egyesültek volna, ha az Ál Thání és az Ál Khalífa (Bahrain uralkodó családja) nem gondolta volna másként.

Katarban aztán egy évvel a függetlenség 1971-es elnyerése után máris váltás volt. A most eltávozott Khalífa herceg csendes – s valószínűleg brit közreműködésű – puccsal eltávolította unokatestvérét, Ahmad bin Alí emírt a hatalomból, amikor az éppen Iránban vadászgatott. (Ne feledjük, az akkor még a sah országa volt.) Ezt megelőzően persze volt már szinte minden – csak uralkodó és halott ember nem –, ahogy ezt a monarchikus szamárlétra megkívánja. Legutoljára éppen trónörökös – így nem volt nehéz eggyel feljebb lépnie.

Két és fél évtizedes uralkodása alatt aztán Katar begyújtotta a rakétákat. A gazdasági fellendülés egyértelműen az ő nevéhez kapcsolható – köszönhetően a szénhidrogén-készleteknek és az egyre erőteljesebb port-of-trade szerepnek. A kilencvenes években induló kommunikációs forradalom azonban idegen volt az egyre öregedő uralkodó számára.

Ekkor jött a Dohában szokásos lépés: midőn az emír éppen Svájcban időzött (az öbölbeli uralkodók erős affinitást mutatnak a svájci hegyek, valamint a Côte d’Azur tengeröblei s az azokon ringatózó jachtok irányában – most a hajózó személyzet összetétele feletti elmélkedéstől eltekintek), fia, Hamad bin Khalífa átvette a hatalmat, letartóztatta apja vezető munkatársait, s új lapot nyitott az ország történelmében.

Ezeken a lapokon már jóval izgalmasabb dolgokról olvashatunk. Az al-Dzsazíra média-konglomerátum létrejöttéről, Katar tömegkommunikációs regionális vezető szerepéről, az – egyesek szerint – szoft-iszlamista Muszlim Testvériség és más szervezetek befogadásáról és támogatásáról, aztán a sogenannte „arab tavasz” után a térségben aktivizálódó radikális/dzsihádista mozgalmak finanszírozásáról. Ja, és a 2022-es focivébé nyílt, szabályos és korrupciómentes (tudjuk) pályázatának sikeres elnyeréséről.

Aztán azóta már Hamad sejk is a múlt része. 2013-ban úgymond lemondott fia, a jelenlegi emír, az arab vezetők benjáminjának, Tamím bin Hamad Ál Thání javára. Nevezett Tamím sejk – ki a Katari Labdarúgó Szövetség elnökeként véghez vitte a VB-diadalt – festegeti tovább az ország Janus-arculatát. A Nyugat/Amerika-barátét és a regionális iszlamizmus donorjáét.

Visszatérve az elhunyt ex-uralkodóhoz, Khalífa sejk majd húsz évig ette az emigráció keserűjét, Szaúd-Arábiában, az Emirátusokban és európai fővárosokban. 2004 óta élhetett otthon, hivatalos titulusa az „apa herceg” (الأمير الوالد) volt.

Nem-katari források szerint élete végéig házi őrizetben hallgathatta otthon a tenger mormogását.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr9111950005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása