iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Barcelona és az iszlám

2015. december 12. 06:02 - politics&islam

 

Korábban Bekám volt az első számú kedvenc Libanonban. Most meg Runáldó. Mondjuk, általában a szunniták körében. A síiták akkor is a latin-amerikaiakat preferálták, mert azokban – ha nem is volt libanoni/szír/arab gyökerük, mert akkor aztán tényleg – valamiféle latens USA-ellenességet láttak. Ez még Guevara doktor meg Castro meg a csudálatos hatvanas évek hatása. A síiták a vébéken is Brazíliának szurkolnak. Esetleg Argentínának. Illetve szurkoltak eddig, mert 12 év után ott is jobb oldali elnököt választottak, így a síiták szemében ez az ország immár visszacsapódott az impérialisták táborába. Bezzeg Carlos Saul Menem elnök idején! Akkor még a konfesszionalizmust is sutba dobták a libanoniak: nevezett elnök Nagy-Szíria területéről származott, szunnita családból – eképp a többségi szunniták magukénak mondhatták. A cédrusok népe szerint persze libanoni volt és mivel latin-amerikai is – jó volt a síitáknak. Odaát a família római katolikus hitre tért, ami meg megfelelt a maronita felekezetnek. Lehet, hogy valami ilyen elnök kellene a libanoniaknak – kissé távolabbról. Az Uránuszon túlról.

Szóval most Messi/Neymar/Suarez miatt vagyok Katalónia fővárosában. Holnap bajnoki lesz a Deportivo LaCoruñaval. Addig is Barsalúna – al-Andalusz északi nagyvárosa. Az iszlamisták szótárában „ideiglenesen keresztény megszállás alatt álló város”. Miként valamennyi ilyen település úgy Poitiers-Tour magasságáig. De Provance-ig mindenképpen. Mert nevezett csatahely közelébe csak elkalandoztak annak idején a hit harcosai, Dél-Franciaország területén hosszabb ideig időztek. Vannak ennek a száz évnek nevezéktani nyomai is: a Nizzára néző északi hegyeket, hol pár éve jól megdöngethettem húsz éves Suzukimat, Massif des Mauresnek hívják. Az iszlám történelemmel foglalkozó tankönyvek a Közel-Keleten soha nem felejtik el ezt megemlíteni.

(Azért, hogy ne csak oda, ide is. Erről a provizórikusságról eszembe jut, amit jó húsz éve hallottam a miskolci ortodox templom+múzeum bejárása közben az ottani alkalmazottól. Ő a bizánci császárváros Konstantinápoly-Isztambulról beszélt úgy, mint „ideiglenesen a muszlim törökök által megszállt keresztény központról”. Igaz, minden időleges: tartsuk eszünkben, mit tesz majd a Nap uszkve négy-öt milliárd év múlva.)

Barcelonából – földrajzi helyzetéből adódóan – ugyancsak hamar, 801-ben kiűzték az iszlám katonáit, mára azonban itt alakult ki Spanyolország legnagyobb muszlim közössége. Az 1,6 milliós teljes népességből több mint háromszáz-ezren muszlimok. Az itteni muszlim közösség igazi érdekességét az adja, hogy a leggynagyobb csoportot nem a Spanyolországban megszokott marokkói közösség teszi ki, hanem a csaknem húszezer fős pakisztáni kisebbség. (Ezzel ők a városban élő harmadik legnagyobb migráns etnikum az olaszok és ecuadoriak (!) után.) Közösségük további különlegessége – bár ez az indiai szubkontinensről Európába érkező bevándorlók általános jellegzetessége –, hogy 88%-uk férfi.

Nem így a második legnagyobb közösség tagjai, a marokkóiak (16000), akik családjukkal együtt élnek a katalón fővárosban. Őket jelentős algériai, bangladesi, szenegáli és nigériai közösség követi. A nyugat-európai nagyvárosokhoz hasonlóan ezek a közösségek erősen gettósodtak. A pakisztániak zöme a belvárosi Ciutat Vella-negyedben lakik, de itt található a legnagyobb marokkói, bangladesi és algériai közösség is. Jelentős migráns közösség él még a déli Sants-Montjuïc- és az északi Nou Barris-negyedekben.

A vallásos élet központjának tekintett nagymecset építésébe 1988-ban fogtak. Pontosabban atervezésbe, miután az ezredfordulóra jött össze a pénz, Abdullah bin Abdulazíz herceg, akkoriban trónörökös jóvoltából. Egyelőre azonban – a városi önkormányzat döntéseinek következtében – áll a projekt. A fő ellenző a mostani spanyol kormánypárt, a jobboldali konzervatív Partido Popular (PP).

Vannak azonban kisebb mecsetek, amelyek száma mára csaknem húszra emelkedett. Az imahelyek korlátos száma azonban mára feszültségforrássá nőtte ki magáét a városban.

A barcelonai muszlimok zöme szunnita, a kicsiny síita közösség azonban – Irán ezirányú tevékenységének következtében – egyre erőteljesebb. Bár évente megrendezik az ásúra-felvomnulást, a hatóságok szigorúna tiltják számukra a Közel-Keleten megszokott láncos/véres demonstrációt.

A szúfi irányzatoknak azonban megvannak a helyi filiáléi. 1998 óta működik a mavlavíja-taríqa szervezete, az Instituto de Estudios Sufíes; a két évvel később alapított Centro Sufí de Barcelona pedig a naqsbandíja-irányzat helyi szervezet.

Hogy lássuk, jelentős muszlim társadalmi élet folyik a városban, idebiggyesztem néhány, ugyancsak itt működő szervezet nevét: Almahabba Wattaouasol, Anjamane Eshat Udin O Falah Ul Muslemin, Annour, Associació Social Cultural Independent Forjadores de la Vida (Sant Martí), Centre Islàmic Al Qaim (Ciutat Vella), Centre Islàmic Camí de la Pau (Ciutat Vella), Centre Islàmic Camí de la Pau – Oratori – Arc del Teatre (Ciutat Vella), Centre Islàmic de Barcelona (Sant Andreu), Centre Sufí – Derga Naqshbandi (Gràcia), Centro Islámico Al Qaim, Centro Islámico Camino de la Paz, Centro Islámico Catalán, Centro Islámico del Carmelo, Centro Islámico Mezquita Shahajalaljame, Comunidad Islámica Amigos de la Mezquita de la Paz, Comunidad Islámica Anjuman Islah Ul Muslemin De Barcelona, Comunidad Islámica de la Bordeta – Mezquita Rahma (Misericordia), Comunidad Musulmana Al-Iman, Comunidad Al Kauzar, Comunitat al Kauzar, Consell Islàmic Cultural de Catalunya (Ciutat Vella), Consell Islàmic Cultural de Catalunya.

És végül egy kis saría. A szalafita vallástudósok közül sokan markáns véleményt fogalmaznak meg a labdarúgásról. Itt van egy példa. Jászir Barhámí doktor, szalafita vallástudós és Szaíd al-Szavváh sejk, az egyiptomi Szalafita Hitterjesztés Főtanácsának (مجلس إدارة الدعوة العام للدعوة السلفية) tagja egybehangzó véleményt alkotnak a témában: álláspontjuk szerint a labdarúgó mérkőzések megtekintése tilos (harám), miután az gyengíti a hívő értelmét és elvonja figyelmét a fontos, hitéleti dolgoktól. Továbbá a labdarúgók hitetlenek (kuffár), mert az élet nem játék, mint a foci, amely tulajdonképpen gyermeket csinál a felelős gondolkodású felnőttből. Asszem, e legutóbbi megállapítás minden bizonnyal igaz is. Ezzel együtt ezt véleményt a másfél milliárdos muszlim közösség nem sok tagja követi.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr28150620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.