iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Az Iszlám Államról – Bagdádí előélete

2015. február 02. 12:42 - politics&islam

 

A közel-keleti vezetők köré mindig hihetetlen legendák szövődnek. A helyi összeesküvés elméletek máris fantom-személlyé avanzsálták az Iszlám Állam „kalifáját”. Ez történt korábban számos kulcsfigurával; legutóbb talán Uszáma bin Ládinnal. De voltak cifrább esetek is, amikor valakinek a rejtélyes eltűnése indította be a fantáziákat, mint a libanoni síita vezető Múszá al-Szadr esetében. Az ő létezését tagadni nem tudták ugyan, mivel hús-vér emberként közöttük élt, 1978-as rejtélyes líbiai eltűnése után viszont ellenfelei (zömmel szunniták és keresztények) máris gyártották a legendát: izraeli ügynökként „időszakosan dolgozott” Libanonban s most hazatért az övéihez. Mivel az imám sorsa azóta sem tisztázódott – bár mindenki arra számított, hogy a Qaddzáfí-rezsim bukása után előkerülnek a homokból a nyomok, nem így történt –, az eltűnt imám továbbra is az összeesküvés elméletek, legendák és népmesék gyakori figurája a cédrusok alatti diskurzusokban.

Az önjelölt kalifa személye körüli legendák arra utalnak, hogy a helyi társadalom – akár pozitív, akár negatív a véleménye a dzsihádista vezetőről és szervezetéről – magát a figurát megkerülhetetlennek tartja. A kalifa aztán maga is tesz azért, hogy a róla alkotható profil kellően homályos legyen. Ritkán mutatkozik a nyilvánosság előtt, kevésszer nyilatkozik s még kevesebb alkalommal tart nyilvános beszédet. Ennek első olvasata persze a személyes biztonság erősítése és az ellenérdekelt oldal(ak) likvidálási kísérleteinek kivédése. Van azonban egy másik, mélyebb, a társadalom irányába címzett tartalom is. A dzsihádista vezető tudatosan követi az egykori kalifák és a társadalom közötti interakciók metódusát. Azaz a nyilvánosság előtti ritka, de fontos jelentéssel bíró megjelenések rendszerét.

S nem ez az egyetlen attitűd, amivel az Iszlám Állam feje követi/utánozza az egykori iszlám közösség-vezetőket. A kalifai „bemutatkozó” pénteki prédikációja alkalmával, 2014. július 5-én feltűnően használta a miszvákot, amely kicsiny fadarabbal minden életrajz (szíra)-író szerint Mohamed próféta is folyamatosan tisztogatta a fogát s ez máig élő hagyomány- és vallásjog-tisztelő szokás a muszlim közösségekben. S miként majd látni fogjuk, további erősen tradicionális vonást mutat politikai szervező tevékenysége is.

Az Abú Bakr al-Bagdádí vagy Abú Duá vagy Ibráhím doktor vagy Dzsavád Ibráhím néven ismert dzsihádista vezető 1971-ben született az iraki Számarrá mellett a jelenlegi források szerint – Ibráhím bin Avád bin Ibráhím al-Badrí al-Qurasí néven. Ez utóbbi, törzsi hovatartozását jelző mellékneve (al-Qurasí) körül vannak viták, ezzel legitimálja magát ugyanis mint Mohamed próféta törzséből származó személy. Mindenesetre a Badrí/al-Búbadrí törzsbeli származása nem kétséges. Ez a nagy befolyással bíró törzsi hálózat Irak középső részén, Számarrá és Dijála közötti területen él, s több jelentős alegységet foglal magába (al-Rádavíja, al-Huszajníja, al-Adnáníja, al-Qurasíja – ez kötődik az arab genealógusok szerint a Prófétához). Családja – a régióban élő társadalom általános jellegét követve – erősen vallásos volt, több mecsetelöljáró és Korán-recitátor került ki a soraiból. Anyja családja a Búbadrí legnagyobb tiszteletnek örvendő ágából származik.

A családi hagyományoknak megfelelően Ibráhím bin Avád vallási tanulmányokat folytatott a Bagdadi Iszlám Egyetemen (الجامعة الإسلامية في بغداد), amely 2010 óta Iraki Egyetem (الجامعة العراقية) néven fut. Itt a különféle dzsihádista website-ok szerint BA, MA és PhD fokozatokat szerzett iszlám vallásjogból. Az utóbbi disszertációját az iszlám jog, a történelem és az iszlám kultúra viszonyáról írta.

A fokozatok megszerzése körül vannak ugyan viták, az azonban figyelemre méltó, hogy a modern iszlamista mozgalmak vezetői és ideológusai közül ő azon kevesek egyike, akik rendszeres akadémiai vallási tanulmányokat folytatattak és fejeztek be. Haszan al-Bannától (pedagógus) és Szajjid Qutbtól (szintén tanári végzettség) Abú’l-Alá Mawdúdin (fizikus, matematikus) át egészen Uszáma bin Ládinig (mérnöki/közigazgatási tanulmányok, végül építési vállalkozó) és Ajman al-Zaváhiríig (orvos) ezt egyetlen iszlamista vezető személyiség sem mondhatta/mondhatja el magáról.

Ez nem elhanyagolható körülmény, ugyanis a radikális iszlamista közösség úgy tekint Bagdádíra, mint aki személyében képes egyesíteni a – tanulmányaival megalapozott – vallási vezetői, s a – harctéri tapasztalataival megszerzett – katonai-politikai vezetői szerepet, amit még a legnagyobb nimbusznak örvendő Uszáma bin Ládin sem mondhatott el magáról. Utódja pedig még annyira sem. Ajman al-Zaváhirí és az általa koordinált al-Qáida nem véletlenül lát veszélyes rivális Bagdádí személyében és szervezetében. A vallási és katonai/politikai vezetői képességeket magában egyesítő Bagdádí legitimációja jóval nagyobb a radikális iszlamisták valamennyi csoportjában a szoft-szalafitáktól kezdve a legszélsőségesebb dzsihádistákig bezáróan. A dzsihádista website-ok úgy fogalmaznak, hogy „Bagdádí Bin Ládin valódi és egyetlen örököse”.

Bagdádí családi állapotáról is kissé ellentmondóak a források. Ami nagyjából kihámozható, hogy kétszer (vagy háromszor) nősült. Első alkalommal közvetlenül PhD-tanulmányai befejeztével s ebből a házasságból egy fia született, aki jelenleg 10 év körül van. Második felesége Szadzsá Hamíd al-Dulajmí a már említet Dulajmí-törzsből származik, aki az Igaz Úton Járók Hadserege (الراشدين جيش) al-Anbár-környéki szunnita fegyveres csoport egyik harcosának az özvegye volt. Apja, Hamíd Ibráhím al-Dulajmí is mozgalmi ember, a DÁIS szíriai szárnyában volt magas rangú katonai vezető, aki 2013 szeptemberében a szíriai reguláris erőkkel vívott összecsapásokban esett el. Az igencsak aktív salád más tagjai is részt vettek a dzsihádista mozgalomban; Szadzsá nővére, Duá öngyilkos merénylőként robbantotta fel magát az iraki Kurdisztáni Erbilben.

Ennyit a családi háttérről. Bagdádí útja a radikális mozgalmakhoz igencsak gyors volt. A kilencvenes években Bagdad egyik szegény kerületében volt imám-helyettes, ahol még korántsem hirdetett szélsőséges nézeteket. A negyedben máig úgy ismerik, „mint az a fiatal imám, aki imádott focizni.” Az ezredforduló környékén azonban átkerült a Számarrá-i Ahmad bin Hanbal mecsetbe, ahol már erősen akcionalista szalafita hangulat uralkodott. Itt kapta az Ibrahím sejk nevet.

A 2003-as háború idején az al-Anbár környéki kis faluba, al-Qá’im-ba költözött, ahol csatlakozott az amerikai jelenlét ellen fegyveresen harcoló egyik csoporthoz. Ez volt a Szunniták Segítőinek Hadserege (السنة أنصار جيش). Itt került kapcsolatba az iraki dzsihádista mozgalom első számú vezetőjével, Abú Musz’ab al-Zarkávíval, de ekkor még nem voltak szoros „munkakapcsolatban”.

2004 végén fegyveres tevékenységéért az amerikaiak letartóztatták, s évekre a Búká börtönbe (Bucca prison) került. Az ott töltött évekről a vele egy cellában lévő iszlamisták később sok információt közöltek. Elmondták, hogy Bagdádíra nagy hatással voltak az ott raboskodó dzsihádisták, akiktől a fegyveres ellenállás módszereiről vett leckéket, miközben ő vallási előadásokat tartott társainak.

Szabadulása időpontjáról ellentmondóak az információk (a legvalószínűbb időpont 2006). Mindenesetre hamarosan részt vett egy új és eredményessé vált dzsihádista csoport létrehozásában. Ez volt a Szunniták Hadserege (والجماعة السنة اهل جيش), amely ugyancsak az iraki szunnita háromszögben, Dijála, Számarrá és Bagdad környékén volt aktív. Bagdádi a szervezetben korábbi tanulmányai és végzettsége folytán a Vallásjogi Bizottság (الشرعية اللجنة) vezetője volt.

2006-ban még Abú Musz’ab al-Zarkáví kezdeményezte, majd halála után, az egyiptomi Abú Hamza al-Muhádzsir/Abú Ajjúb al-Maszrí folytatta a legaktívabb dzsihádista csoportok egyesítését, s megszületett az Iraki Mudzsáhidek Súra Tanácsa (مجلس شورى المجاهدين في العراق) nevű szervezet, amelynek élére hamarosan Abú Umar/Omar al-Bagdádí/Abú Abdulláh al-Rasíd al-Bagdádí került. Abú Bakr al-Bagdádi ebben az organizációban is a vezetőségben tevékenykedett: tagja volt a Súra Tanácsnak (مجلس الشورى) és ő lett Vallásjogi Bizottság (الشرعية اللجنة) vezetője.

Amikor a szervezet még ebben az évben, október 15-én új nevet vett fel – Iraki Iszlám Állam (ISI/ دولة العراق الإسلامية), Abú Bakr al-Bagdádí hűségesküt (baj’a) tett Abú Umar/Omar al-Bagdádínak, mint a szervezet emírjének– azaz elismerte vallásilag legitim vezetőnek. Abú Bakr itt is a Vallásjogi Bizottság (الشرعية اللجنة) vezetője volt, hamarosan azonban a hozzá közel álló, s a vezetőségben a fegyveres csoportok működésében egyre nagyobb szerepet kapó nem-iraki dzsihádistákat képviselő Abú Hamza al-Muhádzsir javaslatára az első számú vezető, az emír helyettesévé lépett elő.

Innen aztán könnyen katapultálhatott az emíri székbe 2010-ben, mikor is Abú Omart likvidálták. A Súra Tanács (مجلس الشورى) tizenegy tagja közül kilencen szavaztak Abú Bakrra a Ninivében tartott tanácskozáson. Ennek négy alapvető oka lehetett: egyrészt az említett, a többiektől jóval szélesebb körű és magasabb szintű vallási képzettsége, másrészt – Abú Muhádzsiron keresztül – rendkívül jó személyes kapcsolatai a külországokból érkezett és egyre nagyobb befolyásra szert tevő nemzetközi dzsihádista kontingenssel. A harmadik, pozícióját tovább erősítő tényező, hogy neki voltak/vannak a legerősebb kapcsolatai a legbefolyásosabb iraki szunnita törzsi vezetőkkel. S a negyedik őt erősítő nüansz: 2003 óta igen jó személyes kapcsolatrendszert épített ki azokkal a volt Baath-os katonatisztekkel is, akik kikerülve a szétvert Szaddám Huszajn-i hadseregből és más erőszakszervezetekből egyre nagyobb számban jelentek meg a dzsihádisták soraiban. Ezzel a tényezővel a későbbiekben még szeretnék foglalkozni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr907133079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása