iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

A Muszlim Testvériség és az elnökválasztás - előzmények 1

2012. április 25. 02:19 - politics&islam

 

Miután az egyiptomi Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet Muhamad Murszí személyében az elmúlt hetekben esélyes jelöltet mutatott fel a májusi egyiptomi elnökválasztásra, élénk érdeklődés kíséri a választásokat az iszlám világban, s különösen az elmúlt évben viharos hónapokat megélő arab országokban. Indul azonban a szervezetből kivált, az utóbbi évek Testvériség-politikáját meghatározó Abdulmunim Abdulfattáh is. A fundamentalista mozgalmak bölcsőjének és nemzetközi kapcsolatrendszere révén máig zászlóshajójának tartott szervezet, amely fölényesen nyerte a legutóbbi parlamenti választásokat, a vezetőségében két évvel ezelőtt történt változásokat sokan történelmi fordulatnak minősítették, mások pedig egy évek óta tartó folyamat betetőzésének tartották-tartják.
 
A több mint nyolcvanéves szervezet élén történt 2010-es változás mindenképpen rendkívüli: az addig megválasztott vezetők – az alapító Haszan al-Banná 1949-es meggyilkolása óta – halálukig maradtak ezen a poszton. A sorrendben hetedik vezető, Muhammad Mahdí Ákif azonban 2009 őszén vezetőségi belharcokra hivatkozva bejelentette, hogy a 2010 januári tisztújító választásokon nem indul újra az irányítói székért. Az eset hátterében az állt, hogy a 11 tagú vezetőségi tanács (madzslisz al-irsád) egyik elhunyt tagja helyébe a többiek nem választották meg a legfelső vezető (mursid) jelöltjét. A kandidáló Iszám al-Araján – a mérsékelt és radikális iszlamisták állandó ügyvédje a Mubárak.érában – a mérsékelt iszlamista fiatalok feltörekvő csillaga volt. Ákif a választás kudarca után azonnal lemondott saját újrajelölésről, majd kivonult a vezetőségi tanács munkájából is. Az ezután kezdődött sajtópolémiában sokan öregemberes duzzogással vádolták a visszavonuló nyolcvanéves vezetőt, az eset azonban valójában rávilágított a szervezeten belüli egyre mélyebb törésvonalra a radikálisok és mérsékeltek között.
 
Az újonnan megválasztott mursid, a radikális Muhammad Badía első megnyilatkozásaiban nem zárkózott el a mérsékeltekkel való párbeszéd elől, igaz addigra már a vezetőségi tanácsban is az ő irányzat került többségbe. Kiesett a tanácsból a mérsékeltek két nagyágyúja: Muhammad Habíb, aki Ákif távollétében helyettesként vezette a szervezet és – ez a nagyjelentőségű esemény – nem jelöltette magát Abdulmunim Abdulfattáh, akit szakértők a Muzulmán Testvériség második alapítójának tartottak, ugyanis az ő nevéhez fűződik a két évtizedes üldöztetés után a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a szervezet közelítése a legális politikai életbe.  Eltávolodása a szervezet hatalmi központjától, ami végül kizáráshoz vezetett, ekkor kezdődött.
 
A Mubárak-érában tapasztalt konszolidáció – ellentétben például a szervezet libanoni vagy jordániai filiáléival – nem jelentette a hatalommal való együttműködést vagy esetleg a kormányban való részvételt. És miközben leváltak róla a radikális fundamentalista, terrorcselekményekkel jelentkező csoportok, mint a Dzsamáa Iszlámíja vagy a Takfír wa’l-Hidzsra, a széles körű szociális (oktatási, egészségügyi, jótékonysági) munkát végző Testvériség hamarosan a legnépszerűbb nem-kormányzati szervezetté nőtte ki magát. Először meghódította a szakszervezeteket, majd az államhatalom minden akadályozó manővere ellenére független képviselőket delegálva a Népi Gyűlésbe is bekerült. A 2005-ös választásokon a szavazatok egyötödének megszerzésével annak idején  a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt lett.
 
A 2005-2010-es parlamenti ciklus nem sok sikert hozott a szervezetnek. A Mubárak-rezsim kormányának további nyomásgyakorlása és a sikertelen parlamenti munka feletti kudarcérzet fokozta a kiútkeresést és két csoportra osztotta a vezetőséget. Míg a mérsékelt reformerek – látván az egész országot fenyegető gazdasági-társadalmi nehézségeket – inkább több együttműködésre biztatták a tagságot az államhatalommal szemben, míg a radikálisok a konfrontáció útját járták az annak idején az elnöki poszt utódlásának problémájával is megterhelt Nílus parti országban.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr964471916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.