iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Megosztott keresztények – Libanon 1

2012. április 18. 06:02 - politics&islam

 

A szíriai események – a történelmi hagyományokból adódóan – erősen rányomják bélyegüket a libanoni belpolitikai fejleményekre. (Nagy-Szíriai történelmi-kulturális egységét száz éve, az első világháború után szabdalták szét s született meg Szíria mellett Libanon, (Transz)jordánia és Palesztina s később Izrael.) A szomszédban zajló küzdelem minden itteni felekezetet érint. A síiták számára stratégiai kérdés, marad-e az Aszad-rendszer, miután annak legfőbb libanoni szövetségesei a síita Hezbollah és az Amal. A szunniták megosztottak: egy részük családi-politikai kötelékekkel kapcsolódik a szomszédos rendszerhez, mások – elsősorban a szaúd-arábiai támogatással fellépő Harírí-család követői – annak megváltoztatásában érdekeltek. Az egyre kisebb létszámú drúzok szokás szerint óvatosak. Legfeltűnőbb azonban az ugyancsak demográfiai visszaeséssel küszködő keresztények szinte végletes megosztottsága.

Ha nem megyünk vissza a kilencvenes évek elején véget ért polgárháborúhoz, a keresztény közösség politikai szakadása 2005-ben, Rafíq al-Harírí volt miniszterelnök meggyilkolása után rajzolódott ki. A merénylettel Szíriát vádoló keresztény erők a szomszéd ország Libanonban állomásozó csapatainak kivonását és általában a Damaszkusztól való elfordulást és teljes politikai-gazdasági függetlenséget követeltek. Ezek az erők az alábbiak voltak:

  1. Libanoni Erők (Lebanese Forces/al-Quvvát al-Lubnáníja) – maronita bázisú párt, amelynek vezetője a polgárháború után egyetlenként 11 évet börtönben töltött Szamír Dzsadzsa.
  2. Falangista Párt (Falangist Party/Hizb al-Katá’ib) – nyugatos orientációjú keresztény (főként maronita és görög ortodox) párt, a nyolcvanas évek polgárháborús köztársasági elnöke, Amín Dzsemajel.
  3. Murr Blok (Bloc Murr/Kutlat al-Murr) – görög ortodox bázisú párt, vezetője Michel Murr.
  4. Demokratikus Baloldal Mozgalom (Democratic Left Movement/ Hizb al-Jaszár al-Dímuqrátí) – baloldali szekuláris párt, vezetője: Elias Atáallah.
  5. Nemzeti Liberális Párt (National Liberal Party/ Hizb al-Vataníjín al-Ahrár) – territoriális jelentőségű (Súf-hegység) aronita párt, vezetője: Dori Shamoun .
  6. Zahle Blok (Kutlat Zahla). Főleg katolikus és maronita támogatottságú, Közép-Bekaa völgyi alkalmi Szíria-ellenes tömörülés.
  7. Örmény Liberális Demokrata Párt-Ramgavar (Armenian Democratic Liberal Party/Hizb Ramgávar).

Bár a lista hosszú, össztámogatottságuk a lakosság harmadát kitevő keresztények körében sokáig nem érte el az 50 %-ot. 

Ennek oka, hogy a keresztények nagy hányadának családi-üzleti kapcsolatrendszere átnyúlt-átnyúlik a szomszéd országban. Az alaviták vezette damaszkuszi kormányzattal talán nem voltak valamennyien kibékülve, de mindenképpen haszonélvezői voltak a két ország közötti gazdasági-politikai és biztonsági szimbiózisnak. Ez mind a többségi maronitákra, mind az ortodoxokra, mind a kis létszámú, de a gazdasági életben kikerülhetetlen örményekre is igaz.

Így nem volt véletlen, hogy az említett Szíriai ellenes hagyományos politikai dinasztiák (Dzsemajel, Shamoun, Murr) és egy háborús self-made-man, Dzsadzsa mellet ugyancsak emigrációból hazatért (és a polgárháború záróakkordjaként éppen Szíriával háborúzó) egykori hadsereg-főparancsnok, Michel Aoun  – helyét keresve a politikai palettán – rálelt erre a Daamszkusztól annyira nem húzódozó csoportra. Erre a társadalmi bázisra építve hozta létre politikai formációját, a Szabad Hazafias Irányzatot (Free Patriotic Movement/al-Tajjár al-Vataní al-Hurr).  Miután keresztény oldalon nem volt több mozgástere (hacsak az észak-libanoni hagyományosan Damaszkusz-barát Szulejmán Franzsié regionális jelentőségű maronita-ortodox hátterű Marada Párt-ját nem soroljuk ide (Marada Movement/ Hizb al-Marada) más irányban keresett politikai szövetségeseket.

2006 februárjában sokakat meglepett Libanonban, hogy egy dél-bejrúti templomban Michel Aoun találkozott Haszan Naszralláhhal, a síita Hezbollah főtitkárával. A találkozó helyszínéről Szent Mihály-i szövetségnek keresztelt együttműködés ekkor kezdődött el a legerősebb keresztény és síita szervezet között, ami először a Szíria-ellenes erőkkel való kényerű, „nagykoalíciós”, majd másfél éve már önálló kormányzást hozott.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr294456922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.