iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Az iszlám a Balkán-félszigeten 2. Az iszlám fundamentalizmus jelei

2012. április 11. 07:22 - politics&islam

 

Az iszlám akcionalista szunnita fundamentalizmus (vahabizmus) az elmúlt két évtizedben hol aktivizálódott, hol visszaszorult Bosznia-Hercegovinában, a Szandzsákban és a dél-szerbiai albán közösségekben. Alapvetően olyan iszlám közösségekről van szó, amelyek balkáni viszonylatban is nehéz és bizonytalan gazdasági körülmények között élnek. A vahabizmus bármely megjelenési formája felforgatja e közösségek életét.

Az ezredfordulóig, de még azután is jó fél évtizedig a mecsetépítés volt a vahabita/fundamentalista befolyás egyik legfőbb jele. Célja a nehéz, kilátástalan helyzetben élő fiatalok összegyűjtése és ideológia megdolgozása volt. A települések határában épített, a balkáni építészeti tradícióktól elütő többnyire befejezetlen vasbeton mecset-monstrumok élére kezdetben arab prédikátorok érkeztek, akik a helyi körülményekhez viszonyítva feltűnő jómódban (autó, lakás) éltek. Ők válogatták ki többnyire szaúd-arábiai tanulmányi ösztöndíjakra az arra alkalmasnak talált fiatalokat. Az ezredforduló után azutan ezek a hazatérő helyi (bosnyák, szandzsáki, albán) fiatalok lettek a mecsetek elöljárói és az arab származású prédikátorok (így a vándorprédikátorok is) egyre inkább eltűntek a balkáni iszlám közösségekből. Ma pedig Törökország kormány által támogatott vallási alapítványok szorítják ki őket tovább a térségből.

E mecsetek látogatóinak zöme fiatal volt. Komoly konfliktus alakult ki a fiatal generáció és családjaik idősebb tagjai között. Az idősebb korosztály ugyanis akkor is, mai is a tradicionális, mérsékelt iszlám híve, elutasítja az akcionista, agresszív, az erőszakot engedélyezett eszköznek tekintő vahabita tanokat.

Az elmúlt pár évben Boszniában és a dél-szerbiai Szandzsákban meggyengültek a vahabiták pozíciói – az utóbbiban többek között a 2008 óta tapasztalható keményebb szerb hatósági fellépés következtében, illetve az elmúlt években tapasztalható erősödő török befolyás növekedésének eredményeképpen. A török kormányzati és magánalapítványok által képviselt ideológia közelebb áll a hagyományos, mérsékelt balkáni iszlám szellemének, a családokban nem gerjeszt generációs problémát és kedvezőbb tanulmányi ösztöndíjakat ajánl fel a fiatalok számára. Erre a tevékenységre (fiatalok képzése, kiválasztása, ösztöndíjjal ellátása) komplett alapítványi intézményi hálózatok látszanak kiépülni a Szandzsákban.

A szaúdiak kiszorulásának és a törökök benyomulásának másik pregnáns jele, hogy számos félbehagyott, a szaúdiak által megkezdett, de be nem fejezett mecset továbbépítését a térségben aktív török alapítványok, intézmények veszik át.

Az iszlám fundamentalizmus támogatottságáról és az iszlám közösségek radikalizálódásának esélyeiről általánosan elmondható, hogy a szélsőséges vallási csoportok támogatása alapvetően csak a fiatalok körében talál teret; a negyven fölötti korosztály – a hagyományos, mérsékelt iszlám híveként – elutasítja az erőszakot hirdető, a többségi nemzettel/keresztényekkel konfrontálódó csoportok ideológiáját. Ez általában igaz a balkáni iszlám közösségekre. A fiatalok extremizmusra való fogékonyságát viszont erősen befolyásolja a gazdasági helyzet, jövőjük kiszámíthatósága. Nem véletlen, hogy Szerbia Európai Uniós orientációjának előrehaladása csökkentette a fundamentalisták befolyását a szandzsáki fiatalok körében. Ugyanakkor a koszovói helyzet gazdasági-politikai megoldatlansága és szerb részről mentális feldolgozatlansága valamint az a tény, hogy az iszlám közösségekben reálisnak tartják a Kosovska Mitrovica-Preševo-cserét az albán tartomány elszakadásának szerb elismerése fejében, bizonytalanságban tartja a Presevo-Bujanovac-Medveđa-térség lakosságát és ennek következtében a fiatalok körében növekedhet a vahabiták befolyása.

Az iszlám közösségek esetleges jövőbeli radikalizálódása összefügghet a megoldatlan gazdasági kérdésekkel, illetve a jövő kilátástalanságával. A szerb kormány által támogatott/engedett török befolyás növekedésének eredményeképpen kevésbé várható a szandzsáki fiatalok radikalizálódása. Hasonló a helyzet Macedóniában, ahol a görög szomszéddal szembeni rossz viszony miatt is Törökország felé forduló macedón kormányzat engedélyezi a török intézmények aktivizálódást. Tovább gyengítheti a radikálisok macedóniai esélyeit, hogy az ország muszlim közösségeiben hagyományos erős a már említett apolitikus, antiakcionalista szúfi irányzat.

Ugyanakkor radikalizálódhat a dél-szerbiai albán fiatalság illetve a továbbra is megoldatlan boszniai politikai helyzet miatt az ottani fiatal lakosság jövője és vallási orientáltsága. Nemcsak Törökországnak volna ott tennivalója. Az Európai Uniónak is. Hogy a közvetlen szomszédságról ne beszéljünk. Ezek volnánk mi. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr34367597

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.