iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

A Szandzsákból 3

2012. március 30. 07:46 - politics&islam

 

A tavalyi szerbiai népszámlálás során megerősítést nyert a magyarországihoz hasonló tendencia: a lakosság száma rohamosan, tíz év alatt több mint negyedmillióval csökkent. A falvak elnéptelenednek, a városok lakossága stagnál vagy szintén csökken. A 168 opštinából 146-ban csökkent a lakosság száma. Érdekes azonban, hogy melyek a kivételek. A gazdasági fellendülést megélő Belgrád és Újvidék mellett az összes többi lakosság-növekedést megélt város a muszlimok lakta déli végeken található. A dél-szerbiai Preševo, Bujanovac és Medveđa albán közösségei és a szandzsák bosnyák települései gyarapodtak számottevően. A szerbek félelme az arányszámok eltolódása miatt reális.

A Szandzsák ráadásul Koszovóhoz hasonlóan érzelmi kötődést is jelent a szerbek számára- Ez a vidék a az egyik középkori szerb állam törzsterülete. A Raška-folyó mentén létrejött Rascia/Raš állam központja, a hasonló nevű város romjai ma a Novi Pazarból Sjenicába vezető út mentén állnak. A 8. századtól jelentősebb szerepet kapó település a 12. században a szerbek Árpádjainak megfelelő Nemanja-dinasztia központja volt. Ennek megfelelően a környék telis-tele van lenyűgöző korabeli szerb kolostorokkal. Novi Pazar határában van a 9. századi Szent Péter és Pál apostolok temploma. A város fölött magasodik a Nemanják 12. századi Đurđevi stupovi kolostorerődje, az említett sjenicai út mentén pedig ott áll a 13. századi világörökség, a Sopoćani-kolostoregyütes.

Koszovó lassú elvesztése hasonló félelmeket indukál a szerbekben a szandzsáki területek jövőjét illetően is. Éppen Dél-kelet-Szandzsákban, ahol ezek a szerb történelmi/spirituális központok találhatók, számarányuk a legalacsonyabb a Szandzsákban. Itt található Novi Pazar (76%-os muszlim lakosságaránnyal), Sjenica (73%) és Tutin (95%). És éppen ezen települések muszlim bosnyák lakossága nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Ez idő alatt pedig a lakosság mind nagyobb része tér vissza iszlám gyökereihez. A kilencvenes évek háborús és kaotikus folyamatai után új, eddig idegen ideológia jelent meg Balkánon, így a Szandzsákban is. 1995 után a települések határában lépten-nyomon épültek a nagy beton-mecsetek – szaúd-arábiai pénzből, a vahabita irányzat dicsőségére. Lassan minden nagyobb település két különböző korú, építészeti stílusú és világszemléletet tükröző mecsettel rendelkezett. Általában a központban áll az oszmán kori – nálunk is jól ismert stílusú – kis méretű mecset, pénteki ima idején tele idősebb férfiakkal, a települések határában pedig ott magasodik a szaúdi betonmecset tömbje. Ide az elmúlt évekig inkább fiatalok jártak hallgatni a Szaúd-Arábiában képzett, anyagilag jól eleresztett fiatal imámokat.

A vahabita eszmék idegenek a balkáni iszlámtól, amely – legyen bármilyen fájdalmas is a múlt – megtanulta az együttélés szabályait és toleránsan viszonyult a más vallásúak iránt. Az ezredfordulóra a vahabizmus nemcsak a szerb államnak okozott nehézségeket és került sor fegyveres összetűzésekre is a szerb rendőrök és vahabita csoportok között. Az idegen ideológia generációkat ugrasztott össze az iszlám közösségen belül. A vahabita mecseteket látogató fiatalok bírálni kezdték saját idősebb családtagjaikat, ami felkavarta a tradicionális tapasztalat-és tudástisztelő közösségek életét. Ez sem az iszlám közösségnek, sem a szerb államnak nem ígért sok jót.

Meg is változott az idegen ideológiával való vélemény. Mind a közösség mind az állam más utakat keresett és talált meg az időközben bejelentkező Törökország képében. A Balkánon is aktivizálódó török külpolitika (lásd Davutoğlu-doktrína) megjelent a Szandzsákban is. Először gazdasági erők képében. (Ennek már egy évtizede tapasztalhattam jeleit Szkopjétől Novi Pazaron át Szarajevóig.) Aztán jöttek a kultúrális és vallási alapítványok, amelyek lassan befolyást szereznek szinte valamennyi szandzsáki oktatási, társadalmi intézményben. És Belgrád a vahabita tanok kiszorítása érdekében ösztönzi is ezt. Különösen az elmúlt egy-két évben, amikor a befektetésekre éhes szerb állam egyre-másra kapja a gazdasági ajánlatokat az egykori ősellenség jogutódjától…

Most például hatalmas török infrastrukturális beruházások kezdődnek a Szandzsákban. Gázt vezetnek, utakat, iskolákat építenek. Közben ösztöndíjak tömegét ajánlják a helyi fiataloknak törökországi egyetemekre. Van honnan fejlődni, a térség gazdaságilag igen elhanyagolt. És bár sokaknak sikerül Nyugatra menni dolgozni, majd letelepedni, a demográfiai folyamatok miatt tovább főhet a szerb kormány feje.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr864337869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.