Koszovó/Koszova 5
Rigómezőtől Rigómezőig
A "balkáni népek csatája", 1389 után kezdődött a "nagy szerb egymásellenségeskedés". Pedig alig tíz évvel később jelentősen megrogyott az oszmán állam (1402, Ankara, Timur Lenk). A Balkánon azonban ment a testvérharc, később hathatós oszmán beavatkozással, hogy a vége aztán sihta legyen a szerb államiságnak.
A Branković-ok, Lazarević-ek és más kisebb despoták folytonosan egymást gyepálták, mindeközben az 1410-es évektől újra erőre kapó oszmánok lassan kúsztak felfelé a Balkán középső részén. 1439-re felszámolták a Brankivoć-ok despotiáját Koszovó területén, Đurađ Branković (György) ezt követően többnyire Magyarországról intézte az ügyeit további kivételesen hosszú élete alatt. Ekkor kerül sor az utolsó nagy nemzetközi összefogásra a török megállítására a kor két nagy hadvezérének koordinálásában.
Hunyadi Jánost ismerjük. (Biztos?) A másik Kasztrióta György/Gjeorgj Kastrioti, azaz Szkander bég/Skënderbeu. Az ő megítélése még saját népe körében is problematikus. A hivatalos albán történetírás nemzeti hősnek tartja, az oszmán korban (különösen annak utolsó évszázadában, amikor az albánok csillagzata magasra ívelt az állami adminisztrációban) az albán értelmiség káros "renegátnak" tartotta (vallásjogilag az is volt), aki ellenállásával késleltette az albánok nagy szerencséjét, az oszmán uralmat. Ma a vallásos muszlim albánoknak kényelmetlen, hogy - mondjuk például - az ő arca a vízjel az útlevélben.
A vallási vonalhoz még érdekességként annyit: a kereszténynek született György (a kevésbé hiteles hagyomány szerint nagyapja a szerb oldalon harcolt az első rigómezei ütközetben) túszként került a szultán drinápolyi udvarába, ahol felvette az iszlámot s mint török hadvezér lépdelt felfelé a ranglétrán. Már Debar (albán város Nyugat-Macedóniában, tavaly itt is beszámoltam róla) szandzsákbégje volt, amikor 1444-ben az oszmánok ellen fordult (megalakítva az ellenállás magvát alkotó szövetéget, a Lezhë-i Ligát) - bonyolult nemzetközi konstellációban, pápai ösztönzésre. Aztán visszakeresztelkedett; s II. Pius pápa, aki Ennea Silvio Piccolominiként igazi reneszánsz tudós, ember és családapa volt, azt mondta róla: athleta christi. Hát, kérem, Szkanderbég lám, minden volt. Később még halott ember is.
Egyébként Velencével hosszasan hadakozva majd békét kötve 1448 nyarán lekésett Rigómező 2.0-ról. Hunyadi meg elbukott.
Ezután következett az oszmánok számára a nagy ostrom: 1453-ban bevették Konstantinápolyt, 1456-ban felszámolták a szerb állam maradékát (de - akkor még - beleakadtak Nándorfehérvárba).
Eközben, 1455-ben véglegesen elfoglalták Novo Brdot, amivel Koszovó területén elkezdődött a négyszázhatvan éves oszmán uralom.
