Pedig nem is új. Illetve, ami ma van belőle olyan, mintha egy Svájcba emigrált középszerű, gyakorló és idült alkoholista kelet-európai mérnök tervezte volna azzal a céllal, hogy panel- és egyéb betonépítésben otthon szerzett tapasztalatait alpesi körülmények között új hazája leutánzására fordítja.
Az eredmény... nekem tetszik. Roncsházak között a jugó futurisztika mutatóujjai. Mindez egy valóban a Rätische Alpent idéző környezetben.
Elszorul azonban a torkom, amikor megtapasztalom: szembetünő, hogy az utóbbi időben számos kafana zárt be a városban. Ez riasztó. A Balkánon egy település hanyatlásának nincs ennél jellemzőbb tünete.
Mindegy. Bizton van remény. Jóval a szerbek előtt éltek itt kelták és illírek is. Ők is eltűntek és mégis. Pedig az ő idejükben biztos minden jobb volt. Autentikusabb.
Például ha valaki ebben a szutykos hidegben megfázott, jó eséllyel elpatkolt.
Örüljünk a fűtött és még működő kávézóknak.
