Agénor leányának lágy alteste ez. (Sir Winston mondta, nem én.) Nevezett hölgy apja Szidón/Szajda király volt, így aztán nem csodálkozhatunk, ha a hölgy alfelének legalább annyira van köze a kelethez, mind magához, a róla lenevezett kontinenshez. Így volt ez a késő római korban, a bizánci birodalom idején, no, meg az iszlám megjelenésével. A fél évezredes oszmán állomásozás után pedig ma is mindig kérdés, az iszlám mely arca mutatkozik meg a Balkánon.
A kvázi multikultit a végén csak felrobbantották a nacionalizmusok, de az iszlám akkor is egy, a helyhez adoptálódott formáját mutatta. A mainstream hanafita szunnizmus mellett mindig nagy becsben voltak a szúfi taríqák, a múlt század vége azonban behozta a szalafizmust, a balkáni iszlámtól merőben idegen vonalat, ami azóta is sok – generációs – problémát gerjeszt a térség muszlim közösségeiben. A hagyományos vonal és a ma újra erősödő vahhabita irányzat közötti erőviszonyok figyelmet érdemelnek. Hatásuk ugyanis jócskán túlmutat a régión.
A térség legkompaktabb muszlim közösségében, Boszniában az utóbbi években ismét erőteljes vahhabita befolyás-növekedés tapasztalható. Jelentős pénzek érkeznek az Öböl-országokból – legtöbbször ingatlan-befektetések finanszírozásának keretében. A növekvő turizmusban működő arab-bosnyák cégek ugyancsak nemzetközi vahhabita szervezetek pénzeit mozgatják. A médiában is jelen vannak. Jelenleg mintegy 64 olyan mecset van (paradzemati), amelyek nincsenek a hivatalos boszniai iszlám szervezet (Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség/Islamska zajednica Bosne i Hercegovina, IZ BiH) fennhatósága alatt. Ezekben majdhogynem kontroll nélkül folyhat a vahhabita propaganda. Szaúd-arábiai vallási körök a Balkán s azon belül elsősorban Boszniát a propaganda tekintetében elsődleges célpontnak tartják. És várható, hogy a közeljövőben ez a befolyás növekedni fog.
A szélsőséges csoportok egyelőre nem rendelkeznek döntő befolyással a hivatalos vallási szervezetekben, de a jelenlegi tendenciák arra mutatnak, hogy Szarajevóban a Fahd király mecset és kulturális központ/King Fahd Mosque and Cultural Center, amely szaúdi pénzelésű intézmény, s mint ilyen a legnagyobb vahhabita központ a Balkánon, a szarajevói Szaúd-arábiai nagykövetség közvetlen ellenőrzése alá tartozik. A mecset a szaúdi államtól (vallásügyi minisztérium) közvetlen támogatásban részesül. Továbbá kap pénzt szaúd-arábiai katari és emirátusokbeli magánalapítványoktól is..
Emellett például a Fehér mecset is vahhabita központ, melynek volt imámja, a koszovói albán Suleiman Bugari, a bosnyák és albán szélsőségesek között közvetítő szerepet visz, szaúdi, katari pénzügyi támogatással működik. Az említett vahhabita befolyás alatt álló mecsetek elöljárói is rendszeres anyagi támogatást kapnak az Öböl országaiból. ahova (elsősorban Szaúd-Arábiába) fiatalokat toboroznak vallási tanulmányokra
Továbbra is fennállnak a boszniai háborúból „visszamaradt” vahhabita „falusi enklávék”, ilyenek Gornja Maoca, Bocinja Donja, Dubnica, Ošve, Bosanska Bojna és mások. Az elsőben működik Nusret Imamović közössége, Jement, Csecsenföldet, Afganisztánt és/vagy Szírát megjárt harcosokkal.
A Boszniában működő békés, purista szalafita közösségek alapvetően két csoportra oszthatók. Vannak a hagyományos, nem dzsihádista álláspontú személyek és hálózataik, mint a Nezim Halilović-vezette Fahd király mecsethez (Džamija kralja Fahda, Szarajevó) tartozó közösség. Mellettük azonban ott vannak a dzsihádista/szalafita hálózatok. Mára 16 olyan olyan boszniai településről szólnak a források, ahol kimutatható szignifikáns dzsihádista jelenlét és a lakosság körében élvezett jelentős befolyás.
Kialakításukat több tényező befolyásolta. Ilyen volt, hogy ezek a boszniai háború után helyben maradt, letelepedett, megházasodott és sok esetben bosnyák állampolgárságot kapott dzsihádista harcosok falvai. Emellett dzsihádista prédikátorok is választottak településeket maguknak; (Ezek elsősorban kisvárosok közelében, de nehezen megközelíthető hegyvidéken található, elsősorban zsákfalvak.) A kis falvak preferálása csak részben magyarázható stratégiai/védelmi okokkal, a másik fő – ideológiai – tényező, hogy a hitetlennek tartott (takfír) közösségből való kivonulás és izoláció (hidzsra) eszméje is közrejátszik kiválasztásukban.
A szalafita/vahhábita ideológia térnyerésének sikerességét a zömében Öbölből érkezett pénzekből az utóbbi húsz évben felépített új mecsetek hirdetik, amely az ország valamennyi régiójában (városokban és kisebb településeken is) megtalálhatóak. Ezek mecsetelöljárói (imámok) általában szaúd-arábiai vallási tanulmányok után visszatérve a szalafita ideológia legfőbb terjesztő lesznek – folyamatos szaúdi (és öbölbeli) pénzügyi támogatással a hátuk mögött. ezekben a mecsetekben vallásos oktatás folyik a fiatalok számára, amely ugyancsak a szalafizmus terjesztésének eszköze.
A szalafiták a hivatalos oktatási intézményekben is igyekeznek befolyást szerezni. Ennek egyik fő eszköze, hogy az egyes egyetemeket, főiskolákat jelentős és rendszeres pénzügyi támogatások folyósításával magukhoz csatornázzák. Több felsőoktatási intézményt elértek már. Finanszírozás keretében megjelentek már a zenica-i Iszlám Fakultáson (University of Zenica Islamic Pedagogical Faculty) és a bihac-i Iszlám Fakultáson (University of Bihac Islamic Faculty of Education). Mindkettő a kilencvenes években jött létre – szaúdi pénzügyi háttérrel. Ezeken a hanbalita vallásjogi iskola alapján tanítanak, a tananyag sokszor nem hivatalos, de oktatott része Haszan al-Banná, Szajjid Qutb vagy Júszuf al-Qardáví sejk munkássága. Emellett pedig – miként más országokban is – a szociális (nem állami oktatási, jótékonysági) szervezetek a szalafiták befolyás-növelő szándékainak fő célja.
Tavaly az IZ BiH tanácsa (Sabor) határozatokat hozott az IZ-n kívüli iszlám szervezetek beléptetéséről (illetve együttműködéséről) a hivatalos vallási szervezetbe. A feltételek között szerepel a máturidi dogmatika (mainstream mérsékelt irányzat) és a hanafita vallásjogi iskola előírásainak elfogadása, mint a kívülálló szervezetek és csoportok előtti elfogadandó feltétel a belépésre/együttműködésre. Várhatóan ez a feltétel megnehezíti az IZ azon szándékát, hogy magába csatornázza a mérsékeltebb szalafita csoportokat.
A nehéz gazdasági helyzetben a hivatalos iszlám vezetősége sem nélkülözheti a Öbölből érkező támogatásokat. Husein Kavazović, az IZ BiH vezetője is preferálja a Szaúd-arábiai kapcsolatot, rendszeresen látogatja a közel-keleti országot. Az utóbbi időben Törökországgal szemben egyértelműen Rijád mellett tette le a garast. Ennek folyományaként megnövekedett a szaúdi támogatások száma és összege is. Brckoban infrastrukturális beruházás (100 lakás építése) kezdődött szaúdi finanszírozással, a Szarajevói Egyetem könyvtára pedig 17 millió eurós fejlesztési pénz kap.
A számlát azonban a végén kell megfizetni.
