iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Film és Öböl

2016. december 26. 12:29 - politics&islam

 

Aki a múlt század hetvenes éveiben volt gyerek, nem lehetett nem-Star Wars-fan. Vagy igen. 

Én mindenesetre az első csoporthoz tartozónak vallom magam, aki koszos, magyar novemberi estéken - moziból jövet - azt várja, hogy a ködből felsejlik egy setét figura, kezéből felsistereg a vörös színű fénykard, s én télikabátom alól előrántva a sajátomat felveszem a harcot az ellennel. A búvalátitatott szürke arcú közönség pedig szurkol. Magyar módra, a fekete alaknak. (Így aztán és is inkább DV szerettem volna lenni.)

Most is így jöttem ki a moziból. karácsony elő-előestéjén. S máris OLYAN gondolataim támadtak a Rouge One láttán. 

Hogy ez megint beindítja majd az összeesküvés-elméletek bajnokainak fantáziáját. S lőn. 

Az arab nyelvű portálokon már megy a "szakértés". Hogy ez a film is az arabok/muszlimok elleni propaganda - köszönhetően a "közismert" (maarúf) holyvoodi zsidó-cionista lobbinak. Emígy magyarázható - a nemzetközi szakértés professzorainak, a többnyire a magas tudományos szerénység anonimitása mögé rejtőző kommentelőknek a véleménye szerint -, hogy a filmben elpusztíttatik egy Jedah nevű (szent!) város (most hagyjuk a település jedikkel való kapcsolatát), ami nem más, mint nevezett zs/c-lobbi titkolt vágya egyes szaúdi urbánus központok lerombolására.

A másik tanulságos kommentcsoport meg arról értekez, hogy a végső csatajelenetek helyszíne, mely aktuálisan a Gonoszság egyik centruma a filmben - és természetesen szintén lerontatik - erősen Dubajra hajaz. (egyébként tényleg, de ez inkább az alkotói fantázia korlátozottságára mutat.)

Na, oda utazom ma este. Onnan kezdem harmadik ománi kerékpáros terepbejárásomat. 

Reménykedve, hogy az ERŐ és a WIFI hullámai mind többször átjárják a testem. Meg a kommunikációs eszközeimet. 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr9312074075

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fehérfarkas 2016.12.27. 19:47:34

"a filmben elpusztíttatik egy Jedah nevű (szent!) város (most hagyjuk a település jedikkel való kapcsolatát), ami nem más, mint nevezett zs/c-lobbi titkolt vágya egyes szaúdi urbánus központok lerombolására."

A rendező nyilatkozta, hogy a Zsivány 1-ben sok aktuálpolitikai áthallás is lesz, és nem véletlenül.
Már Lucas is vett át elemeket az iszlám civilizációból, ahogyan a buddhistából, európaiból meg sok más egyébből is.
Visszatérve a mostani részhez: Jedah nem véletlenül hasonlít a valóban létező Jeddah-ra, és nem véletlenül látni a filmbeli városban sok tradicionális muszlim öltözethez hasonlót. Ez nem összeesküvéselmélet a muszlimok ellen, hanem a valós geopolitikának szimbolikus kifejezése:
Jeddah az olajgazdag Szaúd Arábiának egyik legősibb és kereskedelmileg legforgalmasabb nagyvárosa. A jelen háborúi ugyanúgy a nyersanyagokért folynak mint az ókorban és a középkorban. Jelenleg ez az olaj és földgáz.
A filmbeli Jedah is egy ősi város, amely szintén a nyersanyagáért fontos. A Birodalom is pont ezért szállta meg.
Én ebben semmi negatívot nem látok. Sőt, inkább még önkritikaként is értelmezhető, hiszen kik is szállják meg és támadják meg a közel-keleti országokat a nyersanyagaikért? Kik is viselkednek úgy, mint a filmbeli Birodalom Jedahban/Jedah-val kapcsolatban? A Jedah rész az egy kicsit olyan mint a Siriana c. film. Az sem valós helyen játszódik, de aki ismeri a 20-21. sz-i közel-keleti geopolitikát, az pontosan tudja mi melyik valós helynek és eseménynek felel meg.

"a végső csatajelenetek helyszíne, mely aktuálisan a Gonoszság egyik centruma a filmben - és természetesen szintén lerontatik - erősen Dubajra hajaz. (egyébként tényleg, de ez inkább az alkotói fantázia korlátozottságára mutat.)"

Ezt szintén nem tartom negatívnak. Egyszerűen Dubaj világszerte ismert lett: egyrészt a világ egyik legjelentősebb logisztikai, kereskedelmi és idegenforgalmi központjává vált. Másrészt pedig az épületei révén vált világszerte ismertté.
Nyilván egy filmben olyanból merítenek, amit nagyon sokan ismernek és valljuk be: futurisztikusnak tartanak.
Az új Star Trek vége nemcsak hasonlít Dubajra, hanem konkrétan több dubaji épület egy az egyben szerepel benne (otthon a DVD-t ki le is pause-oltam, hogy tényleg jól látom-e azokat az épületeket).

A konklúzió: én pozitívnak tartom mindkét dolgot a filmben, mert ez azt jelenti, hogy az iszlám világ újra bekerül/visszakerül a hálivúdi filmekben, és talán végetér az a korszak, hogy arab/muszlim csak mint terroristaként szerepelhet egy hálivúdi filmben. Talán most már komolyabb és realisztikusabb szemmel kezdenek nézni a muszlim világra hálivúdban. A két nagy blockbuster jelenetei talán elindítanak egy pozitív dominóhatást.

fehérfarkas 2017.01.01. 21:37:51

@fehérfarkas:

A fentit kiegészítem, hogy a Serenity c. sci-fi filmben is van dubaji épület :)
süti beállítások módosítása