Ez az amit nem láthatunk.
Ezért aztán mindenki szereti boncolgatni.
Kis boncolgatás.
SZÍRIAI RÉSZLEG
Várhatóan a legtovább a kelet-szíriai területeket fogja védeni az IS. Ez Raqqa-Deir az-Zúr környékét jelenti. Amennyiben felszámolják hatalmát az országban (illetve már az azt megelőző időszakban) várható (a vezetők által deklaráltan, illetve szakértők szerint) a fegyveres és a vezetők nagy részét átcsoportosítják – három irányba: többségüket a dzsihádizmus következő „központjának” tekintett Líbiába, illetve az észak-afrikai térségbe (s részben Jemenbe), kisebb részüket folyamatosan hazaküldik – esetenként megbízatásokkal, valamint várható, hogy a fegyveresek egy része Szíriában és a szomszédos Irakban marad, ahol gerillaháborút folytat majd; ez komoly kihívást jelent majd ezekben az országokban a posztháborús időszakban.
IRAKI RÉSZLEG
Amennyiben felszámolják az IS itteni befolyását, a fegyveresek – a szíriai helyzethez hasonlóan – három irányba indulhatnak (Líbia/Észak-Afrika/Jemen, hazatérés, helyben maradás). Várhatóan a helyiek mellett sokan fognak maradni Irakban, tekintve, hogy a központi kormányzat gyengesége miatt itt már hosszú „hagyománya” van a terrorháborúnak. Irakban ez komoly destabilizáló erőt jelent majd. (Ha még van mit destabilizálni – túl a kurd protoállam fennhatóságán.)
JEMENI RÉSZLEG
A közeljövőben – a szíriai/iraki területek zsugorodásával – várható, hogy az itt lévő IS-fegyveresek száma jelentősen növekedni fog. Ez az IS által ellenőrzött területek növekedésével járhat. A másik itt várható (s részben már zajló) folyamat, hogy az IS igyekszik majd társadalmi támogatottságát és befolyását növelni más eszközökkel is: további törzsi vezetők anyagilag ösztönzött megnyerésével, valamint az országban jelentős területek felett befolyást szerzett AQAP teljes vagy részleges megnyerésével.
SZAÚDI RÉSZLEG
Tevékenysége várhatóan erősödni fog Szaúd-Arábiában; különösen amennyiben jelentős területveszteségeket szenvednek el a szíriai/iraki régióban. Ez egyre jelentősebb terrortámadásokban (kormányzati és erőszakszervezeti központok és alkalmazottaik, valamint síita célpontok ellen) fog manifesztálódni.
KHORÁSZÁN RÉSZLEG
Afganisztánban az IS további terjeszkedése várható. Nangarhar Tartományt az IS vezetése fontosnak tartja a szervezet közép-ázsiai ambíciói miatt. Biorítékolható, hogy tovább folyik majd a szervezet hálózatépítése a Fergána-medencében, elsősorban Osh és Andidzsán városokban.
EGYIPTOMI RÉSZLEG
A szíriai/iraki visszavonulás megerősítheti az IS Sínai-félszigeti jelenlétét, illetve hálózatépítését az egyiptomi városokban.
LÍBIAI RÉSZLEG
Líbia alapvető szerepet játszhat az IS közeljövőjében. A vezetők Líbiát és Észak-Afrikát tartják a legfontosabb alternatív dzsihádista központi területnek. Ennek fényében az IS várható a következő lépéseket teszi Líbiában – kapcsolva az észak-afrikai ambíciókkal.
A legerőteljesebb nyomulást jelenleg a keleti régióban fejti ki a dzsihádista szervezet, ami elsősorban a három megcélzott nagyvárost jelenti: Adzsdábíja– Bengázi – Derna. Az IÁ számára ez az irány tenné lehetővé, hogy a szervezet Egyiptommal határos területekre jusson és a Sínai-félszigeti szövetséges (Jeruzsálem Segítői/ أنصار بيت المقدس) időközbeni dél-líbiai táborokban való továbbképzése után – hosszú távú stratégiai terv keretében – összehangolják tevékenységüket az egyiptomi kormány ellen.
A jelenlegi másodlagos cél a nyugati terjeszkedés Tripoli és a tunéziai határvidék irányába. Ugyanakkor a déli kiképzőtáborokban folyó munka eredményeképpen tunéziai fiatalok nagy számban kapnak katonai felkészítést, így a jövőben akár koordinált egységes dzsihádista fellépés várható a líbiai-tunéziai határvidéken – egyszerre líbiai és tunéziai oldalról. A határon túl dzsihádista sejteket igyekeznek kiépíteni Ben Gardane város környékén, illetve dél-Tunézia más városaiban (Tataouine, Medenine, Gabes, Jerba szigete).
Konfliktus az AQIM helyi erőivel. Az al-Qáida helyi formációjának (az Iszlám Magrib Országainak al-Qáida Szervezete/ تنظيم القاعدة في بلاد المغرب الإسلامي /AQIM) tevékenysége jelenleg erősen korlátozott, rivalizálása az IÁ-mal Líbiában meglehetősen egyenlőtlen.
Várható az is, hogy az IS az egyiptomi határ közelében 200-300 kilométeres mélységben az IS bázisokat és kiképzőtábort hoz létre abból a célból, hogy tevékenységét kiterjessze Egyiptomra is, illetve összekösse akcióit a Sínai-félszigeten működő Jeruzsálem Segítőivel (أنصار بيت المقدس)
Itt az IS-nek komoly regionális céljai lehetnek. Katonai offenzívák várhatók a tengerpart teljes hosszának elfoglalására. Itt – miként már szó volt róla – két irányba összpontosítanak: Tripoli és Bengázi irányába. További fontos stratégiai cél a Gadámesz és térsége feletti teljes uralom. Az itt működnek azok a kiképzőtáborok, ahonnan már eddig is 4500 tunéziai és algériai fegyveres került ki belföldi használatra és exportra. Az IÁ továbbra is törekszik az ország szénhidrogén-ipari létesítményei feletti uralom megszerzése – a jövőbeli anyagi bevételi források biztosítása érdekében, a szíriai/iraki példát követve.
Emellett – nemzetközi hatást gyakorolva – az IÁ szándéka az Európa felé irányuló migráció engedélyezése/támogatása, dzsihádista ügynökök átjuttatása a Földközi-tengeren, Európa destabilizálása. Regionális stratégiájaként pedig várhatóan megerősödik az IÁ regionális tevékenysége a líbiai bázisokról indított offenzívák indításával a szomszédos és környező országokban. Ez utóbbi elgondolás miatt (is) jelentősen növekedett a regionális dzsihádisták jelenléte a líbiai IÁ-ban. A helyi dzsihádista csoportban (a Saría Őrzői) nagyobb számban (százas nagyságrend) harcolnak fegyveresek a környező régióból, elsősorban Maliból, Nigerből és Csádból. A szervezet vezetői igyekeznek kapcsolataikat kiterjeszteni a három legfontosabb észak-afrikai dzsihádista csoport irányába. Ezek a Boko Haram (Nigéria), a Shabab Mozgalom (Szomália) és a rivális AQIM. Dzsihádista website-okon folyó kommunikáció szerint szomáliai és nigériai dzsihádisták szervezett kiképzésre folynak előkészületek a dél-líbiai dzsihádista táborokban.
Amennyiben nem alakul ki erős központi kormányzat, a dzsihádisták további térnyerése várható. Ennek a környező országok biztonságára (elsősorban Tunéziára és Egyiptomra) lehet súlyos hatása.
ALGÉRIAI-TUNÉZIAI RÉSZLEG
Tunéziában a legerőteljesebb a mozgolódás. A kelet-tunéziai Sambi-hegyvidéken (جبال الشعانبي) aktív a dzsihádista Uqba bin Náfi Brigád (كتيبة عقبة بن نافع). Folyamatos az utánpótlás, amely egyrészt a Líbiában működő táborokból (ezekből háromban speciálisan tunéziaiak kiképzése zajlik) érkezik, részben pedig belső toborzás eredménye. Itt egész komplex dzsihádista hálózatok épültek már ki. A mecsetjáró fiatalokra koncentráló munka egy nagyobb hálózat részeként működik. Az IÁ Tunéziában (is) működő PR-szervezete, a Propaganda Szárny (الجناح الدعوي) az egész országban fiatalok ezreit célozta meg a dzsihádista eszmékkel; már eddig sem sikertelenül.
NIGÉRIAI RÉSZLEG
Itt a Boko Haram a szíriai/iraki központtól függetlenül működik, saját, helyi stratégiát követ.
KAUKÁZUSI RÉSZLEG
Tevékenysége a visszatérők számának emelkedésével jelentősen megnövekedhet az elkövetkező időszakban, ami itt súlyos biztonsági kockázatnövekedést eredményez. A szíriai/iraki visszavonulás eredményeként a hazaküldött harcosokat konkrét feladatokkal bízzák majd meg. A biztonsági kockázat ezzel Oroszország nagyvárosaiban is jelentősen nő.
Az IS hálózatépítése – a sziraki deffenzíva ellenére – is tovább folytatódhat. A következő szervezetek fegyveresekkel való ellátását erősítheti az IS a közeljövőben: Anszár al-Dín/Ansar Dine (أنصار الدين), Mali, Egyistenhit és Dzsihád (التوحيد والجهاد), Mali, al-Murábitún (حركة المرابطون), Mauritánia, Kaukázusi Iszlám Emirátus (إمارة القوقاز الإسلامية), Kaukázus, Oroszország, Abú Szajjáf Mozgalom (جماعة أبو سياف), Fülöp-szigetek.
Az IS vezetésének szándéka új régiók bevonása a szövetségesi hálózatba. Ez a törekvés részben a rivális AQ újabb filiáléinak hűségesküjét jelenti. (Főként Jemenben – AQAP – és a Szahara-övezetben – AQIM – erős ez a törekvés.) Az újabb – potenciálisan – bevonandó területek: Délkelet-Ázsia (elsősorban Malajzia és Indonézia), Banglades és India muszlim közösségei, valamint hálózatépítés Európában – a hazatérő harcosok irányításával. A nagyobb muszlim közösségekkel rendelkező országok (Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország, Nagy-Britannia) különösen ki lesznek téve ennek a veszélynek.
Várjuk a fejleményeket.
