iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Irán és a GCC-síiták

2016. október 26. 19:14 - politics&islam

 

Bár az iráni vezetés számára az Öbölben élő síita közösségek - a jelenleg prioritást élvező iraki, szíriai és jemeni konfliktus mellett - csak másodlagos szerepet kapnak a fő regionális rivális, Szaúd-Arábia és szövetségesei elleni küzdelemben, Teherán fontos szerepet szán a jövőben ezeknek a közösségeknek. Mert tetszik-nem tetszik, Kerbelá nem ezernégyszáz éve volt - hanem tegnap. (Lásd a már többször említett iszlám időszemléletet.)


Lássuk röviden a GCC-országok síita célközönségét.


A bahreini síiták a lakosság jó hetven többségét alkotják, évszázados családi, kulturális és oktatási/tudományos kapcsolatok fűzik őket Iránhoz. Egy időben (a 17-18. században) Bahrein az iráni vallástudósok egyfajta fő menedéke volt az állammal való konfliktusaik idején. A történelmi kapcsolatok miatt ebben a közösségben viszonylag nagy a fogadókészség az iráni forradalmi ideológia befogadására és elsajátítására. Amennyiben a szunnita uralkodó család síitákkal szembeni politikája nem változik, ez a közösség tovább közeledhet Teheránhoz. Az Irán által támogatott legfontosabb szervezet a több, mint politikai formáció Vefáq Párt (جمعية الوفاق الوطني الإسلامية), amelyet Irán igyekszik még erőteljesebben a saját szövetségesi hálózatába integrálni.


A legnagyobb létszámú, több milliós Szaúd-arábiai síita közösség zöme a Keleti-tartományban él. A fokozódó állami nyomás miatt egyre nagyobb csoportjai (elsősorban a fiatalok) fordulnak Irán felé. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ők alkotják a lakosság többségét az olajban gazdag keleti, északkeleti területeken. Teherán koncepciózusan igyekszik ezt a közösséget magához kötni. E munka eszközei változatosak a prédikátorok iráni hauzákban finanszírozott képzésétől, az erőteljes média-offenzíván át az itt működő síita kulturális/szociális/karitatív intézmények iráni támogatásáig (pénzek, munkatársak).


További radikalizáló tényező az utóbbi években megszaporodó Iszlám Állam/IS- és al-Qáida-merényletek síita célpontok (elsősorban mecsetek) ellen. Ezek, valamint az a tény, hogy az állami média ezeket nem ítéli el egyértelműen, ugyancsak a síiták eltávolodását eredményezi a szaúdi államtól és csökkenti iránta való lojalitásukat.


A Teherán által támogatott legfőbb, illegalitásban működő síita szervezet az Arab Félszigeti Iszlám Forradalom Szervezete/Iszláhíja Mozgalom (منظمة الثورة الإسلامية في شبه الجزيرة العربية‎).


A kuvaiti síiták a lakosság 40%-át teszik ki. Etnikai-történelmi kapcsolatok fűzik őket Iránhoz. Irán igyekszik magához csatornázni a parlament munkájában is részt vevő síita pártot: ez a Nemzeti Iszlám Szövetség (التحالف الوطنية الإسلامية). Az állam részéről érkező nyomás esetleges növekedése és a szaúdi-iráni konfliktus további eszkalálódása s különösen az Irakban várható poszt-IS helyzet esetén síita közösség további radikalizációja várható.


Teherán által támogatott szervezet közé tartozik az imént említett Nemzeti Iszlám Szövetség s az iráni befolyás fontos központjainak számítanak egyes vallási központok, mint a Báqir Imám mecset vagy a Huszejn Imám mecset.


A lakosság kb. 10%-át kitevő katari síita kisebbség radikalizációja nem jelentős mértékű ugyan, de Teherán számára szerepük felértékelődhet, miután Qatar az egyik legfontosabb részvevője a Szaúd-Arábia vezette Irán-ellenes média-offenzívának (gondoljunk az al-Dzsazíra-networkre).


Az emirátusokbeli síiták a lakosság alig 15%-át alkotják, s közülük jelentős a nem tősgyökeres síiták aránya, akik főként Libanonból és az indiai szubkontinensről származnak. Ugyanakkor kereskedők lévén nagyon szoros gazdasági kapcsolatokkal bírnak Iránban. Ezt igyekszik kihasználni Teherán, hogy a közösséget maga mellé állítsa. A libanoni gyökerű síiták, akik főként Dubai és Adzsmán Emirátusokban élnek erőteljesen szimpatizálnak a Hezbollahhal és média-források szerint erős gazdasági szálakkal kapcsolódnak a libanoni szervezethez.


Omán síitái a lakosság néhány százalékát alkotják csak, de a fővárosban (Maszkat/Muthrah) és környékén (Barka, al-Szíb) környékén koncentrálódva fontos gazdasági szerepet játszanak. A hatóságok komolyan tartanak a maszkati közösség (al-Lawátíja) radikalizálódásától (lásd ománi posztjaimat a tavalyi és idei év elejéről), illetve Irán befolyásának növekedésétől. A pénteki imaidők idején nagyarányú rendőri erődemonstrációk zajlanak a mecsetek környékén. Teherán igyekszik jelentős mennyiségű segítséggel (pénztámogatások, ösztöndíjak, gazdasági kapcsolatok felkínálása) magához kötni és ideológiailag átalakítani ezt a közösséget. Amennyiben az Öbölben tapasztalható erőteljes Irán/síita-ellenes szaúdi média-offenzíva tovább erősödik, várható, hogy ez a közösség is a radikalizálódás irányába mozdul el.


Röviden összefoglalva az amúgy röviden összefoglaltakat általánosságban elmondható, hogy Irán térségbeli aktivitását a következő tényezők erősíthetik: további állami elnyomás a síita közösségek irányába, a szaúdi vezetésű média további kampánya a síiták és Irán ellen. , Irán jemeni pozícióinak elvesztése/gyengülése és a GCC államok katonai intervenciójának teljes sikere, vagy egy esetleges dzsihádista terrorakció Iránban és/vagy regionális iráni érdekeltségű célpontok ellen.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr6311841621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása