iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

DKA 32 - Brunei, régen 1 (Tágulás)

2016. szeptember 05. 08:50 - politics&islam

 

Kínáról az a téves vélekedés járja, hogy mindig is befelé fordult, illetve, hogy soha nem volt klasszikus értelemben vett gyarmatosító birodalom.

Kétségtelen, hogy a Középső Birodalom (Csung-kuo) már önelnevezésével is pozicionálta magát külpolitikai értelemben: irányt mutatott a külországi hatalmaknak, hová igazodjanak. És ez nem feltétlenül követelte meg, hogy maga Kína politikai vagy katonai értelemben elhagyja a saját “szállásterületeit”. Függőséget kialakíthatott úgy is, ha gazdasági súlya révén nélkülözhetetlenné vált mások (elsősorban Délkelet- és Belső-Ázsia, valamint időszakosan Tibet és Korea/Japán) számára.

Ehhez azonban szüksége volt a territoriális, gazdasági és politikai egységre, amelyért dinasztiák küzdöttek – mondhatni - évezredek folyamán. Most nem mennék el a híres háromszáz éves dinasztikus ciklusok irányába, bár az is nagyon érdekes. Mindig szoktam mondani: olvassuk a zseniális francia sinológus, a nácik által származása miatt meggyilkolt Henri Maspero csodálatos alapművét, Az ókori Kíná-t. (Réges-régen megjelent a mi - amúgy nem is annyira kicsiny - nyelvünkön is.) Vagy e folyamat társadalmi hátterét tűpontosan feltáró 14. századi (!) kínai regényt, Si Naj-an: Tóparti történetét. (Ez is megvan magyarul [Világirodalom remekei-sorozat] igaz ehhez egy kényelmes fotel is kelletik.)

Már megint szaladgálok. Azért most nem annyira messzire. Kína időről-időre azért nekidurálta magát s kereskedelmi expedícióknak álcázott manőverekkel kvázi gyarmatosítóként is megjelent a Délkelet-Csendes-óceáni térségen. A legjobb példa erre a korai Ming-korszak (a 15. század első fele), Cseng Ho admirális expedíciója; irtam róla Melaka magasságában.

De ami mindig megvolt Kína részéről: a kereskedelmi utak biztosítása miatt a régió földrajzának alapos ismerete – általában kereskedők s még inkább kiküldött hivatalos utazók, (nem is kvázi) kémek jóvoltából.

Ennek eredményeképpen szerepel Brunei először kínai forrásokban. A 6. században már rendszeresek a Brunei és Kína közötti kapcsolatok: a feljegyzések arról szólnak, hogy diplomáciai kapcsolatokat építő követjárások rendszeresülnek a két ország között (517, 522, 616, 630, 699). És mindez még a Szung-dinasztia előtt, amikor Borneó szigete kiemelt jelentőséget kap a kínai kereskedelemben. Kámfor, teknőspáncél, fűszerek, parfümök, lábbeliknek szánt bőrök, viaszméz utazik Kínába, míg onnan porcelán, selyem és ólom érkezik.

A kínai források ezen kívül még arról is tudósítanak, hogy Brunei ekkoriban a többi regionális állammal (Siam, Csampa, Srivajaya, Jambi, Kedah) is szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol.

Amikor Dzsingisz kán unokája, Kubiláj megalapítja a Jüan-dinasztiát (1260-1368), kínai-mongol követeket küld Borneóra, amely expedíció diplomáciailag sikertelen lesz ugyan, de ezen követség számos tagja telepedik le a mai Brunei területén – erősítve a kialakuló kínai kolóniákat.

A Jüan-kor végére Brunei a Majapahit állam adófizetője lett (Prapanca: Syair Nagarakretagama, 1365), de ekkor történik egy nagyon fontos esemény is. 1369-ben Brunei királya, Awang Alak Betatar feleségül veszi a Maláj-félsziget déli része felett uralkodó johori szultán lányát és felveszi az iszlámot. Ezzel együtt Borneo északi része elszakad a hanyatlásnak induló Majapahittól.

Független regionális hatalommá azonban nem emelkedhet, miután abban a különleges történelmi helyzetben volt, amikor Kína éppen meglehetősen agresszíven igyekezett befolyását kiterjeszteni a Délkínai-tenger környékén. Így a 14. század végére Brunei a Ming állam nemzetközi kereskedelmi hálózatának része lesz.

Awang Alak Betatar, muszlim nevén Muhammad Shah szultán ma fontos identitásképző személyiség a brunei történelemtudományban és -oktatásban. Mint az első muszlim uralkodó, ő az állam – 1990-ben meghirdetett – hármas pillérének (Melayu Islam Berjaya/Maláj Iszlám Szultanátus) első alapköve. A társadalom iszlamizálódása azonban még sokat váratott magára.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr5011676827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása