Aztán a Malakai Szultanátus bukásakor - a portugálok 1511-es megjelenésével - menekültek tömegei érkeztek, felvirágoztatván a kikötőt. 1528-tól Teluk Mak Intan néven lett a Peraki Szultanátus központja 1877-ig. A britek - egy katonatisztről (nahát, hogy nem egy gyarmatügyi tisztviselőről!) - Teluk Anson-nak hívták. Jelentősége aztán akkor növekedett meg igazán, amikor az Ipoh környéki ónt itt hajózták ki a világtengerekre.

Ma a többi peraki városhoz képest eljelentéktelenedett. De a szultanátus hatalmi hierarchiájában fontos szeret játszik: innen indul minden trónörökös. Miután Teluk Intan-i palotájában nevelődik, innen neveztetik ki főminisztenek (Raja Bendahara), majd hivatalos koronahercegnek (Raja Muda). Aztán már csak apuci halála van hátra, hogy szultán lehessen.

TI ma nyomasztó hely. Széles, többnyire üres utcák, a folyó felől nehéz levegő; és a rákkal rakott tészta sem ízlett. A kevés számú látnivaló, százharminc éves ferde pagoda-torony, háborús emlékkő és hírmondónak maradt gyarmati épület (ma rendőrség) alant következik. S az a rákszobor-kompozíció! Hát az lenyűgöző! Anatolij Dnyeprov novellája jut eszembe, A rákok a szigeten. Mintha azt öntötték volna vasba-lemezbe.

(Egyébként ez a szovjet sci-fi-irodalom! Tessék olvasni! Én 12 és 18 között tévelyegtem arra, de nem eredménytelenül. És sohasem késő! És nem csak a Sztrugackij Brothers meg Bulicsov! Nélkülük nem érthető:
1) A Szovjetunió története.
2) Mindaz, ami a SZU bukása után a SZU helyén történik.)

Szóval Teluk Intan is egy kicsit nevezetesség nélküli hely lett.

De tudjuk, nincs "felesleges" hely.

És Szécsényben is van ferde torony. Érdemes megnézni. Miként Szécsényt is. Na, erről ennyit.