Amikor kábé félidejéhez érkezett a Nagy Népnyúzó Mátyás királyunk uralma (nála agresszívebb és trükkösebben adóztató uralkodónk nem nagyon volt; csak hát ami utána jött, ugye. Negyedszázad csodás káosz, majd a török vész. Ahhoz képest vidám világ volt a másodfél generációs homo novus, de a zsigmondi őselit szemében mégiscsak parvenü Hunyadi országlalása. Félek - ne adja - a ma is aranykorrá nemesedhet még.)
Tehát öt évvel azelőtt, hogy nevezett Mátyás kinyírta volna az ellene már szervezkedő barátait (és utána még XX. Kongresszus sem volt), 1465-ben a Balkánt fél évszázada pacifikáló oszmánok új kereskedelmi központot hoztak létre a félsziget közepén. Ez lett az "Új bazár".
Yeni Pazar/Novi Pazar máig fontos központja a balkáni iszlámnak. Amelyet többet és mélyebben kéne tanulmányozni. Mert ez az iszlám teljesen más arca. Egy együttélésre kondicionált történelmi tapasztalaton nyugvó. (S most hagyjuk az errefelé übermérgező nacionalizmust.)
Itt van néhány, a mostani utazás során lőtt kép, mecsetekkel, ezer és nyolcszáz éves templomokkal, romvárossal, várral és jugó építészeti műremekekkel.
