Az ember vezet tízezer kilométert fel-le a kies Lappföldre (bocs: a számik földjére), s közben alig-alig jut információhoz, mi zajlik a világban. Jó is ez így. Gyakrabban kellene. Aztán egy pöpec észak-svédországi kempingben rákapcsolódik kicsit a világhálóra és szeretne lapp (bocs: számi) rénszarvas-pásztor lenni, mondjuk legalább ötszáz évvel ezelőtt (mielőtt például a svéd és norvég lutheránus lelkészek zaklatni nem kezdték őket).
Ez volt velem most, olvasom, hogy megalakult az iráni Szakértők Tanácsa (مجلس خبرگان رهبری) vezető testülete. A nevezetes kettős - a parlamentivel együtt tartott - választás február végén volt, s most elnököt és vezető grémiumot választottak. Nem mindegy, hogyan, mert a testület valószínűleg történelmi feladatot kap: a várhatóan ez fogja eldönteni, hogy az első számú vezető, Alí Khámaneí ajatollah halála esetén, ki legyen a rehber.
A testület élére végül az egyébként a jelenleg az Őrök Tanácsát (شورای نگهبان قانون اساسی) is elnöklő Ali Dzsennetí ajatollahot választották. Ez a friss kommentárokban megütközést keltett, hiszen nála konzervatívabb vallási vezetőt nem is találhattak volna. Valóban, Dzsennetí igazi veterán reform-ellenes és szélsőségesen konzervatív figura. Irak 2003-as inváziója idején például felszólította az ország síitáit, hogy hajtsanak végre öngyilkos merényleteket a megszállók ellen. A 2009-es nevezetes parlamenti választások után pedig halálbüntetést követelt a két legjelentősebb reformistának tekintett politikusra, Mír Hoszejn Múszevíre és Mehdí Kerrúbíra.
Viszont lassan kilencvenedik életévében jár, így megválasztása egyfajta provizóriumként is értékelhető, illetve a mostani rehber és köre által jelentős a Tanácsra nehezedő nyomásnak engedő kompromisszumot is kiláthatjuk belőle. Dzsenneti egyébként meglehetősen lejáratódott már a választásokon: a teheráni listáról éppen csak becsúszott az utolsó, tizenhatodik helyen.
Ezt a listát egyébiránt toronymagasan nyerte Hásemi Rafszandzsáni ajatollah (az iráni vallási/politikai - no meg gazdasági - elit jolly jokere), aki most is megmaradt a testület erős emberének. Még úgy is, hogy a két alelnök is prominens konzervatív vallástudós marad. A külpolitikai kérdésekben, különösen a Szaúd-
Arábia elleni kirohanásokban igen aktív Mohammed Alí Mehdeví Kermání lett az első alelnök, míg a veterán iraki születésű Mahmúd Hásemí Sahrúdí lett második. A titkároknak a következő személyeket választották: Qorban Alí Nedzsefábádí Mohammd Khátemí elnöksége alatt a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter volt. Ahmad Khátemí pedig , a konzervatívok egyik legbefolyásosabb héjája.
Egyszóval a konzervatívok foglalták el a vezető pozíciók többségét. Ezzel együtt Mehdeví Kermání, Sáhrúdí és Nedzsefábádí a konzervatívok "galambjai" közé sorolhatók. És soha nem hagyható figyelmen kívül a jolly joker. Az/ő nyerő lap. A kártyában és politikában egyaránt.
Az iráni politikai Dareiosz óta bonyolult.
Jó lenne Lappföldön (bocs: Sápmi-ban) maradni.
